A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

Sok helyen nem kielégítő falusi pártvezetőségi tagjaink politikai, szakmai felkészültsége. A falusi pártszervezetek közül jelenleg a gépállomásokon leggyengébb a pártmunka. Ennek oka, hogy a gépállomások dolgozói - a párttagok is - a gépállomás körzetében szétszórtan dolgoznak. A párttitkárok, akik többségükben fizikai dolgozók, szinte képtelenek a párttagságot összefogni, irányítani. A pártszervezetek politikai nevelőmunkája még a gépállomási dolgozókra sem terjed ki, még kevésbé tudják betölteni politikai szerepüket a termelőszövetkezetek tagjai, illetve az egyéni gazdálkodók között. A gépállomások gazdasági tevékenységének ellenőrzését, a gazdasági szervek beszámoltatását csak kevés helyen végzik. Az állami gazdaságokban a pártmunka sokat javult. A gazdasági vezetés és pártszervezetek között a kapcsolat - a legtöbb helyen - kielégítő. A pártszervezetek többsége törekszik a gazdaságok eredményeinek javítására. A feladatokra mozgósítják a kommunistákat. Nem foglalkoznak azonban kielégítően a gazdaságok szakembereivel. Nem kielégítő a a szakszervezeti munkával, a munkaversennyel való foglalkozás sem. Ezek miatt az állami gazdaságok még mindig eléggé elszigeteltek, s nincs megfelelő gazdasági és politikai hatásuk a termelőszövetkezetekre, de az egyénileg gazdálkodókra sem. c) Falusi pártszervezeteink munkájának harmadik, leggyengébb része az osztályellenség elleni harc területe. E téren elég széles körben tapasztalható bizonytalanság. Pártszervezeteink többsége az ellenforradalmárokkal, hőbörgőkkel szemben következetesen harcolt, s harcol, sőt több helyen - helytelenül - ellenségként kezelik azokat, akik kisebb kérdésekben elcsúsztak, bár nem ellenségek. Nem lépnek azonban fel kellő határozottsággal az ellenséges nézetek, hangulatok, hírverés ellen, a rémhírek és zavarkeltés ellen. E téren nem folyik aktív leleplező agitáció. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mivel ma kulákot nehezebb felismerni, mint azokban az években, amikor még nagy földterülettel, cselédekkel stb. rendelkezett, és mert tudják, hogy a párt elítéli a régi hibás, kuláksanyargató, a kulákokat mártírrá tevő „módszereket", nem tudják, hogy hogyan kell ma a kulákság ellenséges tevékenysége ellen fellépni. Ezért e téren - a párt soraiban is - jobb- és baloldali nézetek tömegével találkozunk. Amellett, hogy egyes helyeken a párt mai politikáját a megbékélés politikájának tekintik, tapasztalható az is, hogy a régi módszereket jobbnak tartják. Ez utóbbi felfogásnak egyik jelentkezési formája az, hogy több helyen nem tartják helyesnek a helytelenül kuláklistára tett középparaszt rehabilitálását. Ezt opportunista lépésnek tekintik és gyakorlatilag az ilyen középparasztokat ma is kuíákként kezelik. Tapasztalható az is több helyen, hogy a kulákságot tartják csak ellenségnek, és az egyéb osztályidegen, ellenséges elemeket szem elől tévesztik. Végül a legtöbb helyen nem folyik harc a helytelen, sőt ellenséges elméletek ellen a nacionalizmus, klerikalizmus stb ellen. Különösen két területen, az egyházi reakció elleni harc terén és a mezőgazdasági szocialista átalakítása ellen ható kistulajdonosi elméletek terén hiányzik a bátor, nyílt harc pártszervezeteink részéről. Ennek az is fontos oka, hogy a pártoktatás nem eléggé hatékony ebben a vonatkozásban. Összefoglalva: falusi pártszervezeteink belső élete, munkája az elmúlt év során sokat bár a lehetőségekhez képest nem eléggé -javult. E téren jelenleg számtalan probléma, nehézség van, amelyek megoldásához a felsőbb szervektől hatékonyabb segítséget várnak. 3. A falun működő tömegszervezetek pártirányítása bár fejlődött, azonban e munkában igen sok meg nem értés tapasztalható. Nehezen értik meg a pártalapszervezetek a tömegek közvetett vezetésének, megnyerésének szükségességét. Az a munkastílus, hogy ne mindent mi csináljunk, ne mindenért mi legyünk a felelősek, hanem a tömegszervezetek, tömegmozgalmak a profiljuknak megfelelően tudjanak tevékenykedni, a legtöbb helyen még nem tudott kialakulni. Gyakran a pártalapszervezetek a tömegszervezetek helyett akarnak dolgozni, nemegyszer „konkurrens" szerveknek tekintik őket. A falusi pártszervezetek különösen vonatkozik ez a kis létszámú és gyenge pártszervezetekre - nehezen tudják irányítani, átfogni a sok tömegszervezetet. E munkájukat nagymértékben gátolja: nehezen tudnak változtatni azon a módszeren, hogy nem a tömegszervezet egészére, hanem e szervekben dolgozó kommunistákra hozzanak döntést, és ezen keresztül vezessék azokat. a) A falusi tömegszervezetek, tömegmozgalmak az elmúlt időszakban a pártszervezetek segítségével sokat erősödtek, fejlődtek. A tanácsok államhatalmi és állami igazgatási feladataikat egyre eredményesebben végzik el. A fő nehézséget jelenleg az okozza sok helyütt, hogy a tanácsok régi módon, hibásnak bizonyult módszerekkel már nem akarnak dolgozni, de új módon még nem tudnak dolgozni, az ő területükön is szükséges új munkastílus legtöbb helyen még nem alakult ki. A tanácsok munkájában is szükség van nagyobb önállóságra, különösen gazdasági téren. Nem kielégítő módon fejlődik tömegszervezeti tevé310