A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

kenységük és sok helyen nem érvényesül a tanácsok demokratizmusa. (Az időközi tanácsválasztások során e téren fejlődés van.) Akadályozza munkájukat, hogy a járási és megyei tanácsszervektől egyes politikai és gazdasági kérdésekről nincs kellő tájékoztatásuk. A tanácsok tekintélyét nem növeli a falu szocialista erői előtt, ha nem állnak ki határozottan az elvi és politikai kérdésekben: a tsz-ek megszilárdítása és fejlesztése érdekében a legutóbbi időkig igen sok tanácselnök semmit sem tett. E téren - más községi vezetőkkel egyetemben - hiányzik a tanácsi funkcionáriusok példamutatása - a szó és tett egysége. A tanácsülésen sok helyen az agrártézisnek csak a termelés fejlesztésére vonatkozó részét ismertették azon elv alapján, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok nem szívesen hallanak a termelőszövetkezetről és ezért máskor nem jönnek el a tanácsülésre. A tanácsok munkáját az elmúlt években gyengítette a nagyarányú szükségtelen és egészségtelen fluktuáció. Gyengíti újabban a sokszor formálissá váló értekezletek nagymérvű elszaporodása. A tanácsok munkájában mutatkozó mindeme fogyatékosságból következik, hogy mint testületeknek különösen a politikai kérdéseket illetően nincs elég tekintélyük. b) A falusi KISZ-szervezetek létrehozásában jelentős szerepük volt a pártszervezeteknek. Az utóbbi időben a pártszervezetek kevesebbet foglalkoztak a KISZ-szel. Elég nagy számban vannak községek, ahol nincs KISZ-szervezet és a meglevők többségében igen kevés az egyénileg gazdálkodó parasztfiatal. Ennek oka, hogy a parasztszülők sem szívesen engedik fiaikat és leányaikat a KISZ-be, mert úgy érzik, hogy ez is közelebb hozza őket a termelőszövetkezethez. Nem egy esetben a párttagok gyermekei sem tagjai a KISZ-nek. Általános jelenség az, hogy a falu fiatalságának jelentős részére a KISZ-szervezeteknek nincs megfelelő befolyásuk. Nehezíti a szervezetek tevékenységét, hogy munkájuk tartalma nem eléggé átgondolt és kidogozott. A pedagógusok között elég sok KISZ-korosztályú van, de jelentős részük nem vesz részt a KISZ munkájában. A pedagógusok egy része a klérus befolyása alatt áll, és befolyása eléggé érezhető a fiataloknál is. c) A falu dolgozóinak többsége a Népfront újjászervezését nagy várakozással és helyesléssel fogadta. A Népfront iránti érdeklődést mutatja, hogy az általa szervezett gyűlések, rendezvények, megbeszélések a dolgozó parasztok körében érdeklődést keltenek és szívesen látogatják ezeket. Már most tapasztalható azonban, hogy egyes népfrontszervek induláskor nem találták meg a helyes munkamódszereket s munkájuk sablonossá, határozatlanná válik. Nehezíti a Népfront munkáját, hogy a pártszervezetek egy része, főleg járási és községi szinten bizalmatlanul fogadta a Népfront újjászervezését. Az ilyen nézetek leszerelését nagymértékben elősegíti, hogy a párt vezető szervei és a kormány komolyan foglalkozik a Népfronttal és számít rá az ország építésében. d) A nőtanácsok 1957 végéig mintegy 1900 községben alakultak meg. A falun élő asszonyok általában jól fogadták a nőtanácsok megalakulását. Annak ellenére, hogy fiatal mozgalom, már eredményeket tud felmutatni, az asszonyok egy részének bizalmát már most meg tudta nyerni. Az előrehaladást meggyorsítaná, ha nagyobb számmal vennének részt parasztasszonyok a munkában, ha a nőmozgalom egységes irányítását minél előbb meg lehetne teremteni és a kommunista asszonyoknál tapasztalható bizalmatlanságot, elzárkózást fel tudnánk számolni. 4. A megyei pártszervek az utóbbi időben eredményesen fogtak hozzá a falusi pártszervezetek és azok vezetőségei munkájának megjavításához. Jelentős részük komoly, átgondolt tervet dolgozott ki a falusi pártmunka megjavítására, e tervek egynémelyikében azonban a falu szocialista átalakítása kérdésében bizonytalanság és kapkodás tapasztalható. Nem érzik azt, hogy a dolgozó parasztok a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban nem ellenségesen viseltetnek, s azt, hogy ez számukra kedvező. Munkájuknak még ma is leggyengébb része a Központi Bizottság és saját határozataik gyakorlati megvalósításának ellenőrzése. A járási pártbizottságok egy része - különösen a nagyobb járásokban - nem képesek [sic!] átfogni a pártszervezeteket és nem tud megfelelő segítséget nyújtani számukra. A járási pártbizottságok egy részénél sem alakult még ki a helyes munkastílus. 311