A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

állásfoglalását. Mivel az egyszerű dolgozó ember álarcában jelentkeznek, sokkal nehezebb ma harcolni ellenük, mint évekkel ezelőtt. Lényegében ugyanez a helyzet a falusi osztályellenség egyéb rétegeinél is. A volt főszolgabíró, csendőrök, horthysta tisztek, nyilasok, űri birtokosok, a letűnt burzsoá és földesúri osztály ittlevo, eddig meghúzódó képviselői, a különböző deklasszált lumpenelemek stb. szintén nem nyíltan, hanem a „dolgozó ember" álarca mögé bújva tevékenykednek. Viszonylag legnyíltabban a klerikális reakció dolgozik, amelynek tevékenysége az ellenforradalom óta megélénkült. Hozzájuk kell számítani a különféle vallásos szektákat, amelyek tevékenysége ugyancsak felélénkült. Az osztályellenség tevékenységének falun több tekintetben kedvező talaja van. Ezek közül napjainkban a három legfontosabb: a) A kistulajdonosi beállítottság; b) az ellenforradalom által is felszínre hozott helytelen ideológiák; c) saját szerveink által elkövetett hibák területe. A falusi osztályharc fő frontja jelenleg a mezőgazdaság szocialista átalakításának területe. E téren rémhírek terjesztésével, a szövetkezetek felé közeledő dolgozó parasztok lebeszélésével, a szövetkezetekben ténylegesen meglevő hibák felnagyításával, a szocialista szektoron belül a lopások, korrupciók és egyéb módszerek kiterjesztésével stb. dolgoznak. Fontos részét képezi ma a falusi osztályharcnak a párt agrárpolitikájának elvi kérdései körül folyó viták felszítása. Maga az a tény, hogy e téren sokszor a kommunisták sem beszélnek egy nyelven, végső soron az osztályellenség malmára hajtja a vizet. Úgyszintén az a körülmény is, hogy helytelen kommunista gőgből nagyon sok helyen nem törekszenek a megfelelő kapcsolatok kialakítására, a párt agrárpolitikájának megmagyarázására, s eltűrik, hogy helyettük, éppen az elzárkózás következtében az ellenség vigye a szót. Egészségtelen tünetnek kell tekintenünk, hogy a dolgozó parasztok között a helytelen nézetek egész sora él és ezeket nem sikerült még visszaszorítani. („Nálunk a mezőgazdaság szocialista átalakítása beláthatatlan idő alatt fog végbemenni." ,A szövetkezeti mozgalom spontaneitása." ,A kisparaszti gazdaság stabilitása." „A belterjesség nem a nagy-, hanem a kisüzemben valósítható meg elsősorban." stb.) Ezek a nézetek a kisárutermelés talaján keletkeztek és abból táplálkoznak. Ehhez a falusi osztályellenségtől, reakciós rádióállomásoktól biztatást is kapnak. Megtalálhatók azonban - főleg a funkcionáriusok, párt- és tanácsszervek körében - az ellenkező irányú hibás nézetek is. (,A

7 egyéni paraszt csak akkor lép be a szövetkezetbe, ha kényszerítjük." „Nem teszünk egy lépést sem a tsz-fejlesztés érdekében, mert a KEB elé kerülünk érte." „Az egyszerűbb szövetkezetek nem visznek előre bennünket." stb.) Az ilyen irányú helytelen nézeteket sem küzdöttük még le. A mezőgazdasági kérdések mellett egyéb téren is jelentkezik az ideológiai fronton vívott osztályharc szükségessége. így pl. erősen él a nacionalizmus, sovinizmus, sőt az irrendentizmus is. Hasonló a helyzet a klerikalizmussal is. Mindezek még párttagjainkra is kihatnak, s nem egy helyen pl. a párttagok, sőt funkcionáriusok hittanra járatják gyerekeiket, maguk egyházi rendezvényeken vesznek részt stb. A fenti jelenségek az mutatják, hogy a falusi munkában ma az osztályellenség fokozott tevékenységével kell számolni. II. A falusi pártszervezetek helyzete és a falusi pártpolitikai munka Az elmúlt évben a megyeijárási pártszervek és a falusi pártszervezetek jelentős eredményeket értek el. Kemény harcot folytattak az ellenforradalmi elemek ellen, sikeresen hajtották végre a párt újjászervezését, eredményesen harcoltak a termelőszövetkezetek megvédéséért, újjászervezéséért, s egyre többet foglalkoznak - különösen az agrártézisek megjelenése óta-a mezőgazdasági termeléssel. 1. Az 1957. december 8-i adatok szerint 3110 falusi pártszervezet működik, amelyekhez 110 276 párttag és tagjelölt tartozik (MDP-ben 1956. január 1-én 236 309). Ezek közül 65 160 fő a területi (községi, mezővárosi) pártszervezetekhez, 23 373 fő a termelőszövetkezeti pártszervezetekhez (MDP-ben 66 379), 6255 a gépállomási és 14081 az állami gazdasági alapszervezetekhez tartozik. A községi területi pártszervezetek tagságának 12,8 százaléka 7 kh alatti (MDP-ben 18,1 százalék), 3,6 százaléka 7 kh feletti (MDP-ben 4 százalék) egyénileg dolgozó paraszt, 33,6 százalék alkalmazott és 5,8 százalék értelmiségi dolgozó van. A ter307