A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
tom a veszélyt - és ebben jó része van annak is, hogy a munkát nem tudjuk elég jól megszervezni -, a tempó nagy, és félünk, hogy az elvtársak közül sokan nem bírják végig, és ki fognak dőlni, pedig ezek átlag 28-30 éves emberek, még a fél életük előttük van. Egy kérelmem volna, elvtársak. Sokat mondjuk azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem csak a falusi pártszervek, nem csak a tanácsok mezőgazdasági osztályának a feladata. Egész őszintén megmondom, elvtársak, hogy nincs mibennünk semmi különleges kívánság. Szolnok megyébe sokat jönnek, delegációt kaptunk, és azt is nagyon köszönjük, különösképpen a Hruscsov elvtársék delegációját, 13 ami nagyon-nagyon sokat segített, de úgy, hogy lejönnek, de nem a mezőgazdasággal foglalkozó elvtársak. A Kohó- és Gépipari Minisztériumtól, mondjuk lejönne valamelyik elvtárs, akinek köze van ahhoz, hogy a mezőgazdaság felé hogy adják a gépeket. Megmondanánk, hogy mi a véleményünk a gépekről. Még azt is meg kell mondani, az utóbbi időktől eltekintve bizonyos a Földművelésügyi Minisztériumtól [sic!] pl. a Szőke 14 elvtársat most csaljuk le hétfőre nagy nehezen, ugyanakkor az ő kezébe van téve a gépesítés problémája. Valahogy. Azt akarom mondani, elvtársak, hogy jöjjenek le többet, a Központi Bizottság felé is azt hiszem helyes, ha felvetjük, de a minisztériumtól, a Minisztertanácstól is lejönnének egy vagy két napra, biztos meglátnának olyan dolgokat, amit mi nem látunk meg. Megbeszélnénk, megvitatnánk (felhoznánk bizonyos tapasztalatokat), az is meggyőződésem, hogy az elvtársak bizonyos tapasztalatokat szereznének, amelyek egy kicsit konkrétabbá tennék előttük, hogy hogy is folyik falun a munka. BENKEI elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Én egész röviden akarom felvetni a problémát. A határozattal és a beszámolóval én a magam részéről egyetértek. Egy-két megjegyzésem lesz egy-két dologhoz. A helyes értékelés végett fel szeretném vetni azt, hogy a KB helyes politikai irányvonalának kialakítása mellett az elért eredményekben oroszlánrésze van falusi pártszervezeteinknek, akik lényegében az első csatasorban oldották meg e feladatokat a másfél év alatt. És éppen ezért nem lehetne úgy leszögezni, hogy általában gyengék a falusi pártszervezeteink, mert vannak nekünk jó alapszervezeteink, sőt kiváló alapszervezeteink, akik önállóan meg tudják oldani a helyi politika kialakítását a felső irányelvek alapján. Úgy gondolom, hogy ezt figyelembe kell nekünk venni. Csak egy példát hozok fel, azt, hogy a falusi politikai munka jó irányba haladjon, ahhoz elengedhetetlen feltétel, hogy alapszervezeteink ismerjék saját községüket. És úgy gondolom, hogy ebből lehet a helyi politikát kialakítani. Példával támasztom alá: Porcsalma községben, 15 ahol jó falusi alapszervezet van, feldolgozzák a község egész fejlődését 1945 óta, a rétegződésben mi következett be a 13 év alatt, hol áll most a község, és hogyan kell tovább haladni a községben úgy gazdasági, mint politikai területen, és ebből kidolgoztak egy másfél éves tervet előre, amelyben részt vesz a párt vezetése mellett valamennyi tömegszervezet, és erre mozgósítják a falu valamennyi lakosát. Ezt falugyűlésen megtárgyalták, a dolgozó parasztok jól fogadták, támogatják a pártszervezetnek ezt a kezdeményezését, és úgy gondolom, a falusi politikai munka kialakításához ez az alapvető feltétel, hogy ilyen irányban kell, hogy segítsük az alapszervezeteinket, hogy ott megismerve saját községüket, tudjanak tovább dolgozni. 292