A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

tékezni kell, addig őnekik megvan - ahogy mondtam - az istállójuk, állatál­lományuk. Na most már, a szövetkezet révén nem tudunk ezeknek, és nem is volna helyes olyan kedvezményeket biztosítani, hogy egálban tudnának lenni a tsz-ekkel. A már meglévő 3-as típusú termelőszövetkezeteink nem lennének húzó hatással ezekre az alacsonyabb típusú tsz-ekre. Tessék csak arra gondol­ni, mit jelent a parasztemberre nézve látni azt, hogy jó lovakkal jár be az ud­varába, viszi be a takarmányát, viszi be a terményét a piacra jön haza a piac­ról, ezzel szemben egészen más az életformája. Még akkor is, ha az életkörül­mény sokkal jobb is annak a 3-as típusú tsz-embernek. Ennek lélektanilag van inkább jelentősége. És ha nekem valami nehézségem van, és a komám az 1­esben van, a feleségem mindjárt szemrehányást tesz, kell neked ez a hármas? Látod, a koma amottan van, látod a sógornő amottan van, de kell neked egyáltalán a szövetkezet? Látod, milyen jól élnek az egyéni termelők stb. stb. Nem gyerekjáték ez! Különben a törekvés helyes arra nézve, én a világért nem azt mondom, hogy nincs igazuk mindazoknak, akik a türelmet hangoz­tatják, igazuk van, nem vagyok híve, és nem is voltam, nem is tudnék híve lenni az erőszaknak, de gondoljunk csak rá, és beszélgessünk el a parasz­tokkal erről, és értsék meg végre, mert olyan nehezen akarják megérteni, lehunyják a szemüket, ha az ember azt mondja nekik, hogy a termelési ered­ményetek 30 esztendőn belül alig 50-60 kg-mal emelkedett, a legjobb adott­sággal rendelkező ország vagyunk a mezőgazdasági termelésre, ti szorgalma­sak vagytok, de hol van ennek az eredménye? Akár népgazdasági szempont­ból, akár a ti szempontotokból. Nyilvánvaló az az ok, hogy olyan egészség­telenül oszlik meg a földbirtokterületünk, hogy azon megfelelő eredmény­nyel gazdálkodni, akármilyen szorgalmas is az a parasztember, dolgozhat a család apraja, nagyja, elaprózza a maga erejét, elaprózza az igaerejének az erejét, képtelen megfelelő eredményt elérni. A termelőszövetkezetek fejlesztését illetően, tisztelt Központi Bizottság, nekem az a véleményem, hogy ezt is bizony nagyon alaposan meg kell nézni. Talán meg kellene állapítani azt, hogy van-e nekünk a fejlesztésre adottsá­gunk, vagy nincs. Ha van adottságunk, akkor meghatározni, hogy mi az adottság. Mi az adottság? Adottságnak lehet tekinteni azt, amikor tagosítás nélkül tudunk termelőszövetkezetet szervezni. És a mi országunkban, hajói körülnézünk, közel 4 millió hold katasztrális földet igenis be lehet tagosítás nélkül szervezni a termelőszövetkezetekbe. Ha jól körülnézünk. Ebben az esetben a kettős feladat megoldása biztosítva van. Ami a pártszervezetek dolgát illeti, én ebbe nem akarok beleavatkozni, 11 csak azt mondom, hogy régebben a mozgalomban részt vettem - majdnem azt mondom, hogy gyermekkoromtól kezdve -, vannak nekem ilyen tapaszta­lataim. Száz ember között 10 ember - mindenki megmondhatja, aki a moz­galomban nevelkedett fel, hogy - motor tud lenni a termelőszövetkezetben is, mindenféle értelemben. És ez azt jelenti, hogy túlszerveztük - ami a párt­nak a dolgát illeti - a parasztságot. ^ VALKÓ MÁRTON elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Nekem igen kevés tapasztalatom van a falusi munkát és a mezőgazdasági munkát illetően, csak egyetlen gondolatot szeretnék kifejteni. Azt hiszem, hogy a falu átszervezését szocialista alapokon elsősorban maguknak a pa­280

Next

/
Thumbnails
Contents