A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

hogy a befejezésre váró beruházások értékösszege az 1956. évi 11,2 milliárd Ft-ról az év első felében 13 milliárd Ft-ra emelkedett. Noha az építőipar tervét túlteljesíti, a tervben kijelölt legfőbb objektumok építkezési üteménél, az állami erőből történő lakásépítési program teljesítésében lemaradás van. Jelentős a lemaradás a bányászlakások építésében. Jó ütemben halad a magánlakás-építés. Az előirányzott 20 000 lakásból az I. félév végéig 9048 darab készült el. (Az elmúlt években még soha nem volt ilyen magas az éves előirányzat félévi teljesítése.) Az ellenforradalom a pénzügyek terén is súlyos helyzetet teremtett. A termelés nagyarányú visszaesése miatt jelentős összegű bevétel maradt el, a kiadások viszont jelentős mértékben megnövekedtek. A kibocsátott vásárlóerő erősen megnőtt, a rendelkezésre álló árukészlet a termelés visszaesése, a fosztogatások és a nagyarányú vásárlások következtében mintegy 6000 millió forinttal csökkent. Az államháztartás egyensúlya felborult, infláció fenyegette az országot. Gazdasági erőfeszítéseink 1957. év első felében arra irányultak, hogy a belső erőforrásokat és a baráti országok által nyújtott anyagi segítséget- a dolgozó nép életszínvonalának növekedése mellett - a megingott egyensúly visszaállítására és stabilizálására mozgósítsuk. Az erőfeszítések sikerrel jártak és bár sok tekintetben nem értük el az elmúlt év színvonalát, az említett legfontosabb területeken az egyensúly helyreállt. Az állami költségvetés mérlege már az első félévben a tervezettet jóval meghaladó bevételi többlettel zárult. A bevételi többlet növekedése a harmadik negyedévben tovább folyt, és szeptember 30-án elérte a 2,5 milliárd forintot. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagyjelentőségű az a körülmény, hogy a lakosság - ezen belül elsősorban a dolgozó parasztság - állampolgári kötelezettségének eleget téve, általában pontosan fizeti adóját. Ezen a címen a költségvetés - az első félévben az 1956. évihez képest 13%-kal, 219 millió forinttal több bevételhez jutott. Előzetes adatok szerint az adófizetés, beleértve a természetben fizetendő földadót is, a III. negyedévben is hasonló eredményekkel járt. A költségvetési szervek kiadásainak összege az előző év azonos időszakához képest nem változott, felhasználásuk azonban kedvezőbb: az államigazgatási kiadásoknál elért megtakarításokból növelni lehetett a szociális és egészségügyi, valamint a kulturális kiadásokat. A forgalomban levő bankjegymennyiség a sztrájkok és a termelés visszaesése következtében fellépő áruhiány miatt az elmúlt évvégén és az év elején fokozatosan nőtt és március 2-án érte el az 1946. évi stabilizáció óta tapasztalt legmagasabb szintet. Ettől kezdve azonban fokozatosan csökkent és a félév végén több mint 100 millió forinttal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év végén. A forint vásárlóerejének megőrzése szempontjából különösen kedvező az, hogy a forgalomban levő bankjegymennyiség a III. negyedév során az elmúlt években szokásos 5-600 millió forintos növekedés helyett csak 147 millió forinttal nőtt. Mindez arra mutat, hogy a vásárlóerő és árualap egyensúlyát a rendkívüli nehézségek ellenére, sikerült fenntartani. A forint értékállandósága iránti bizalom fokozódását jelzi az is, hogy a lakosság takarékbetéteinek állománya folyamatosan emelkedett, s a III. negyedév végén már meghaladta az ellenforradalom előtti színvonalat. A devizahelyzet alakulásában - az export-importot meghaladó teljesítésen kívül — elsősorban a baráti országok segítsége a döntő. Az áruhiteleken kívül igen jelentős segítséget kaptunk barátainktól - elsősorban a Szovjetuniótól - nyugati devizákban is. Ennek következtében a legnehezebb időszakokban is eleget tudtunk tenni a tőkés országokban esedékes fizetési kötelezettségeknek, sőt a terhes adósságok csökkentésére is lehetőségünk volt. A pénzügyi helyzet egyensúlyának további fenntartásához és megszilárdításához azonban igen komoly erőfeszítésekre van szükség. Most már alapvetően a belső erőforrásokra kell támaszkodnunk. Ebből a szempontból elsőrendű fontossággal bír a népgazdaság állami szektorából származó jövedelmek fokozása. Az állami vállalatok nyeresége és forgalmi adója a termelés visszaesése és a nagymértékben megnövekedett önköltsége miatt 1957. I. félévben lényegesen, több mint 3 milliárd forinttal alatta maradt az elmúlt évinek. Az állami vállalatok dolgozóinak kifizetett bérek jelentősen meghaladták a tavalyit. A gazdasági egyensúly megteremtése megköveteli az önköltség jelentős csökkentését. Ezért a gazdasági munka középpontjába kell állítani az önköltségcsökkentés és a vállalati nyereség növelésének feladatait. A pénzügyi egyensúly további fenntartásának és megszilárdításának jelentős tartaléka a külkereskedelem gazdaságosságának javítása. 108