Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 10. 1945. október 8 611

II. F. 10. 194$. október 8. [3] Szabón János államtitkár a napirend előtt felhívja az értekezlet figyelmét egyes alapanyagok és közüzemi szolgáltatások árának megállapításával kapcsolatos problémára. Ezeknek az ára tetemesen elmaradt az árszinttől. Az államkincstárt igen nagy mértékben igénybe veszi az árkiegyenlítés, és a pénzügyminiszter nincs abban a helyzetben, hogy az árkiegyenlítéshez szükséges összegeket továbbra is rendelkezésre bocsássa. A minisztertanács hozzájárulását kéri tehát ahhoz, hogy sürgősen felemeltessenek az alapanyagok árai, mert a vállalatok a jelenlegi árszintet fenntartani nem tudják. A Rimamurányi-Salgótarjáni

4 pl. a közellátásügyi minisztert arra kérte, hogy október hó 10ig nyilatkozzék miképp óhajtja megállapítani a vasfélgyártmányok árát. Amennyiben addig az időpontig a minisztérium nem nyilatkozik, úgy a vállalat tudomásul veszi, hogy a minisztérium nem óhajtja a kötött árakat a vasfélgyártmányoknál fenntartani. A gazdasági miniszteri értekezlet úgy határozott, hogy az alapanyagok áralakulását egyelőre nem tárgyalja. Előzetesen megállapodást kíván elérni az egységes pénzügyi gazdálkodás tekintetében. [4] [Gera] A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter megállapítja, hogy a pénzügyminiszter előterjesztését

5 nem tekintheti tervnek az infláció megállítására, sőt átmenetnek sem tartja megfelelőnek. Meggyőződése szerint az infláció megállításában döntő kérdés az állami jövedelmek fokozása és a kiadások csökkentése. Számolni kell azzal, hogy az infláció egyelőre tart, ezért adózási rendszerünket ehhez kell szabni. Mindenekelőtt a nagy jövedelmeket kell adókkal megterhelni. Az adókat előre kell havonta behajtani, feltételezve a havonta mutatkozó inflatorikus jövedelememelkedéseket. Az adókivetésnél nem csak a bevallást kell alapul venni, hanem az életmód külső megnyilvánulásával is számolni kell. Növelni kell a házadó bevételeket oly módon, hogy a nagy lakások bérét felemeljük. Egy bizonyos jövedelmi lehetőséget jelent a bankjegycsere is, melynek során a bankjegy-mennyiség egy részét kényszerkölcsön formájában igénybe kell venni. Sürgősen elő kell terjeszteni az arany- és valutarendeletet. A külkereskedelmet szigorúan felügyelet alá kell helyezni. Szükséges az állam által nyújtott kölcsönök valorizálása, továbbá a hitelek felhasználásának ellenőrzése. Az árak emelése mindenképpen veszélyes, így fenn kell tartani az árkiegyenlítést. Kívánatosnak látszik a szénbányák sürgős államosítása.

6 Meggyőződése szerint a széntermelés jelentős részét elfeketézik. Tájékoztatta Nagy Ferenc továbbá a gazdasági miniszteri értekezlet tagjait arról, hogy a Pénzintézeti Központ bejelentette igényét a hitelvéleményező értekezleteken való részvételét illetően, amit azonban a maga részéről nem tartott indokoltnak, mivel mint mondta a revíziót végző szervnek nincs köze a hitelek rangsorolásához. (MOL XIX-L-1-h 1945-86 004/VI) 3 A tanulmány nincs a jegyzőkönyv mellett, ez feltehetően azonos a II. F. 8. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontjában is jelzett és 2. sz. jegyzetében ismertetett tanulmánnyal. 4 A Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt.-ről lehetett szó. 5 A pénzügyminiszternek a II. E 9. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontjában ismertetett előterjesztésére vonatkozhatott az utalás. 6 A felvetett kérdések egy része már jóval korábban is szóbakerült, lásd a II. F. 5. sz. feljegyzést. Az adózás új szabályozásáról lásd a 62, sz. jegyzőkönyv 70., a 64. sz. jegyzőkönyv 18.; hitelek felhasználásának ellenőrzéséről a 63. sz. jegyzőkönyv 33., a valuta- és aranyforgalom szabályozásáról a 61. sz. jegyzőkönyv 23., a belső kényszerkölcsönről a 12. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját. A 12 100/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. december 20.) intézkedett a szénbányák 1946. január 1-jei hatállyal való állami kezelésbe vételéről. A szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. te. kihirdetésére 1946. július 26-án került sor. 612