Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 10. 1945. október 8 611

II. F. 10. 1945. október 8. [Kárász] A Nemzeti Bank elnöke javasolja az adóztatás gondosabb kiépítését, továbbá rámutat arra, hogy az állami deficit legnagyobb részét a jóvátétel jelenti. Jelenlegi helyzetben ez teljesíthetetlen. Moratorium kérendő és ha a teljesítést megkezdjük, erre a célra külön plusz-jövedelmet kell biztosítani.

7 Bankjegy-csere technikailag kivihetetlen. Arany- és valutarendelet készen áll, eredményt azonban csak akkor várhatunk tőle, ha a többi rendelkezéssel együtt hajthatjuk végre. A szénbányák államosítása nem csökkenti semmivel sem az alacsony szénár fenntartásából származó állami terheket. A valorizációs rendelet és a hitelellenőrzésre vonatkozó rendelet befejezéshez áll közel. A hitelelosztást centrálisán kell intézni. Varga István egyet. c. ny. tanár ismertette az Újjáépítési Minisztérium mellékletben csatolt előterjesztését.

8 Szabón János a távollévő közellátási miniszter helyetteseként ismertette a mellékletben csatolt feljegyzést, mint a közellátási miniszter nézetét.

9 [5] Marton János iparügyi minisztériumi miniszteri tanácsos ismertette az iparügyi miniszterrel tett csehországi utazásának tapasztalatait és ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy Csehország problémáinak megoldásában a fokozott államosítás nagy segítséget jelent. Az iparügyi minisztérium is ilyen irányban óhajtott lépéseket tenni, amikor a szénkormánybiztosság felállításának megkerülésére teljhatalmú miniszteri biztosokat küldött a bányákba.

10 [6] Jancsár József közellátásügyi minisztériumi min. osztályfőnök ismertette a minisztérium elgondolását a baromfi-felvásárlással kapcsolatban. Ezek szerint bizományosok útján mintegy négy-hatszáz vagon baromfit felvásárolnának a naponta megállapítandó irányáron. A felvásárolt mennyiségből a zsírt kitermelnék, a húst pedig exportálnák. Varga István egyet. c. ny. rk. tanár ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a konstrukció két okból kifogásolható, egyrészt a jelenlegi élelmiszerhiány mellett exportálni akarnak jelentős hús-mennyiséget, másrészt a bizományosok útján való vásárlás jelentős drágulást okoz, az irányárak ugrásszerűleg emelkednek napról-napra.

11 7 Lásd a II. F. 8. sz. jegyzőkönyv 9. napirendi pontját és jegyzetét, valamint a 62. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 8 Az előterjesztést nem ismrejük. 9 Az előterjesztést nem ismerjük. 10 Az iparügyi miniszteri biztosokról lásd a 41. sz. jegyzőkönyv 24. napirendi pontját, a szénkormánybiztosság létesítéséről pedig a 61. sz. jegyzőkönyv 2. és a 63. sz. jegyzőkönyv 73. napirendi pontját. 11 A Közellátásügyi Minisztérium 353 580/1945. sz. előterjesztésében javasolta 4000 tonna csirke és tyúk, valamint 4000 tonna hízott liba felvásárlását azzal, hogy a tyúkféleségek 20 %-át, továbbá 700-800 tonna libaés kacsazsírt, valamint az aprólékot belföldön, a kötött béreknek megfelelő áron jegyrendszer útján hozná forgalomba, a többit pedig exportálná. Hangsúlyozta, hogy az exportra szánt mennyiség fejében - az Iparügyi Minisztériummal egyeztetve - a jóvátételi ipari szállításokhoz nélkülözhetetlen nyersanyagok és felszerelések kompenzáció útján való behozatalát kívánja előmozdítani. Megemlítette, hogy a szabott áron belföldi értékesítésre kerülő termékek bekerülési árával szemben mutatkozó árkülönbözet az export útján értékesíthető baromfit és baromfiterméket terhelné. Mind az Újjáépítési Minisztérium, mint a Magyar Nemzeti Bank az ország rossz közellátási helyzetére tekintettel határozottan ellenezte az értékes élelmiszerek exportálását. 613