Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 9. 1945. szeptember 27 607

i7. F. 9. 1945. szeptember 27. Ha tovább keressük az infláció okait, meg kell állapítanunk, hogy orvoslást a pénzoldalról hiába keresünk, csak arról lehet szó, hogy az infláció folyamatát lefékezzük addig is, amíg az árutermelés kellő színvonalat el nem ér. A pénzügyminiszter meggyőződése szerint jelenleg többé-kevésbé csak átmeneti intézkedéseket lehet tenni. Orvoslást végső fokon a munkamorál, általában a köztisztesség emelése jelent és az elemi létszükségleteknek mindenki részére való biztosítása a kötött gazdálkodás

2 keretén belül. Mindezeknek az intézkedéseknek azonban alapfeltétele a felforgatott állami apparátus újjászervezése és megszilárdítása. Jelen helyzetben a gazdasági kérdések megoldása nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai kérdés. Rónai Sándor közellátásügyi miniszter hangsúlyozza, hogy a kötött gazdálkodásra való átmenetet rendkívül nehéznek látja, tekintettel arra, hogy hiányoznak azok a minimális készletek, amelyek nélkül kötött gazdálkodást megindítani nem lehet. Annál nehezebb lesz a kötött gazdálkodásra áttérni, mert már elkéstünk, készletek biztosítása elszámoltatás útján ma már nem igen lehetséges. A munkateljesítmények csökkenésében meggyőződése szerint a háború okozta testi leromlásnak is szerepe van. A kötött gazdálkodás igen súlyos problémák megoldását kívánja. Meggyőződése szerint e mellett az árpolitikai ellenőrzés ellátása túlzottan nagy feladatot ró a Közellátási Minisztériumra és célszerűnek látszik az ármegállapítás feladatkörének a Közellátásügyi Minisztérium hatásköréből való kivonása. Oltványi Imre pénzügyminiszter a közellátásügyi miniszter felszólalásával kapcsolatosan rámutat arra, hogy az árkiegyenlítés súlyos milliárdokat emészt fel és a költségvetési egyensúly helyreállításának egyik nagy akadálya. Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter nézete szerint ez a kérdés megítélése tekintetében jelentéktelen tényező, mert az árkiegyenlítés formájában kiadott összegeket áremelés esetén más formában, de mégiscsak ki kellene adni. Dr. Varga István egyetemi c. ny. rk. tanár

3 megállapítja, hogy a tervgazdálkodás előkészítése mindenképpen megsürgetendő. Meggyőződése szerint szükség van az állami költségvetés átcsoportosítására és a rendes költségvetésnek az újjáépítésre és a jóvátételre vonatkozó költségvetésből való elválasztására. Arra kell törekedni, hogy legalább a rendes költségvetés hozassék egyensúlyba. Hangsúlyozza, hogy nem pénzben, 2 A kötött gazdálkodás, illetve egyes elemeinek bevezetéséről később ismételten szó esett a minisztertanács ülésein (59. sz. jegyzőkönyv 3-4., 60. sz. jegyzőkönyv 1-17. és a 61. sz. jegyzőkönyv 1-2. napirendi pontja). Az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedéseket Varga István egyetemi tanár egy 1945. október 17-én készített feljegyzésében foglalta össze az újjáépítési miniszter és feltehetőleg a gazdasági miniszteri értekezlet tagjai számára. Rámutatott arra, hogy a kötött gazdálkodás bevezetését az a rendkívüli nagy különbség indokolja, amely egyrészt a fogyasztói és beruházási szükségletek, másrészt a háborús pusztításokat szenvedett termelés lehetőségei között mutatkozik s amely különbség a szükségletek tervszerű rangsorolása és a termelés fokozása nélkül az infláció további kifejlődése irányába fog hatni. Elemzésében felvázolta a közellátás, az ipari anyaggazdálkodás, a kereskedelempolitika, ezen belül hangsúlyozottan a külkereskedelmi politika, az ár- és munkabérpolitika, a pénz-, adó- és hitelpolitika területén szükséges intézkedéseket. (MOL XIX-L-1-h 1945-86 023/VI) ' Varga István (1897-1962) statikus, közgazdász, 1927-től a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója. 1940-től nyilvános rendkívüli, 1945-től rendes egyetemi tanár. 1945-től a Kisgazdapárt tagja, 1945. június 13tól az Újjáépítési Minisztérium gazdaságpolitikai főosztályát vezette államtitkári rangban. 1946. január 9-től államtitkár. 1946. június 19-től az Anyag- és Arhivatal elnöke. 1948-tól az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében, 1957-től a Közgazdaságtudományi Egyetemen dolgozott. 608