Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 9. 1945. szeptember 27 607
//. F. 9 1945. szeptember 27. hanem anyagban, munkaerőben és termelési kapacitásokban kell gondolkozni a költségvetés összeállításánál. Ezt a célt fogja szolgálni az Újjáépítési Minisztériumban folyó tervgazdálkodási tevékenység. Végül az árkiegyenlítéssel kapcsolatban rámutat arra a lehetőségre, hogy a most végrehajtandó béremeléssel 4 egyidejűleg az áralakulás visszásságai is rendezhetők. Jancsár József közellátásügyi minisztériumbeli osztályfőnök rámutat arra, hogy a most elhatározott munkabéremelés során igen nagyarányú emelésekre kerül sor egyes szakmákban. Ez, azt hiszi, az egész árszint felborulásával és az ellenőrzési lehetőségeknek teljes megszűnésével járhat. Rendkívül egészségtelen, nézete szerint az, hogy fontos alapanyagok (szén, olaj, villanyáram, kenyér) ára teljes diszparitásban áll a többi cikkek áraival. Ezeknek az alapanyagoknak ára ugyanis rögzítve van, míg a feldolgozó iparok termékeinek ára szabadon alakul s ma már óriási mértékben emelkedett az alapanyagok áraihoz viszonyítva. Az alapanyagok árát az 1944 decemberi árak hetven-nyolcvanszorosára kellene emelni, míg ma a decemberi árak harmincszorosán állanak. Egymáshoz viszonyítva is kedvezőtlen eltolódások mutatkoznak, a szén relatíve drágább mint a villany, emelkedése huszonháromszoros, míg a villanyé csak tízszeres. Ha ezeknek az alapanyagoknak árainál a megfelelő kiigazításokat mellőzzük, a többi cikkek árai sem lesznek megállapíthatók. További problémát jelent, hogy azon cikkeknél, ahol kettős árrendszer van, a kötött szektorban az árak emeltessenek-e. Meggyőződése szerint ha az alapanyagok árainak rendezése nem történik meg, úgy az élet ezeket a teljesen elmaradt szabályozásokat át fogja törni és lényegesen magasabb áremelkedések fognak bekövetkezni. Kárász Artúr a Magyar Nemzeti Bank elnöke csatlakozik Jancsár József nézeteihez. Viszont Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter csak abban az esetben hajlandó csatlakozni, ha előzetesen az alapvető kérdésekben döntés történik. Meggyőződése szerint súlyos áremelkedéseket lehet várni. Az alapanyagok árának felemeléséből a vonatkozó számításokat, amelyek az alapanyagok árának felemelésével kapcsolatos hatásokat vizsgálják, nem tartja megbízhatónak. Az áremelés csak akkor engedhető meg, ha egyúttal a minimális közellátás biztosítható. Kárász Artúr a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a közszolgáltatások felemelése rokon az adóbevételek fokozásával. Dr. Varga István egyetemi c. ny. rk. tanár nézete szerint szegény országban a komoly közbevételeket elsősorban a fogyasztási adótól lehet várni. Ilyen súlyos helyzetben, mint amiben a mai gazdasági élet van, a fogyasztás tulajdonképpen az elsőrendű szükségletekre szorítkozik, tehát csak ezekre lehet adót kivetni. Az áremelés rokontermészetű ezzel, mert hisz az adott helyzetben állami kiadásokat csökkentünk vele. Oltványi Imre pénzügyminiszter sürgeti a közellátásügyi miniszter által javasolt áremeléshez való hozzájárulást. A jelenlegi helyzet fenntartása nem más, mint az infláció felelőtlen és értelmetlen fokozása. A minisztertanács - Gerő Ernő felszólalása után - csupán ahhoz járul hozzá, hogy a szén és villanyárak közötti diszparitás a villanyáram emelése útján kiküszöböltessék. 4 Az ekkor végrehajtott béremelést illetően lásd az 57. sz. jegyzőkönyv 39. napirendi pontját. 609
