Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 43. 1945. augusztus 8 31
43. 1945. augusztus 8. városoknál külön szociális alap létesítését tartom szükségesnek, hogy a népjóléti miniszter által juttatott ellátmányok ne a háztartási költségvetésben, hanem attól elkülönítve szerepeljenek és a törvényhatóságok továbbra is viseljék saját háztartásuk keretén belül a szociális megsegítésnek azokat a terheit, amelyekről eddig gondoskodtak, illetőleg amelyek fenntartásához eddig hozzájárultak. A rendeletben megjelölt közfeladat ellátására állami szociálpolitikai szervezet kiépítése, azaz szakigazgatási szolgálat felállítása szükséges, amely a régi Országos Szociális Felügyelőség helyébe lép és szorosan beleilleszkedik a Népjóléti Minisztérium szervezetébe. A gyakorlati tapasztalatok szerint az Országos Szociális Felügyelőség szervezetének kiépítése helytelenül felülről indult el és a 7000/1940. ME sz. rendelet csak a VI. fizetési osztályba sorolt szociális felügyelőkről szól. A 480/1944. ME sz. rendelet magán viselve a kiindulási alaptörvény, illetőleg rendelet hibáit - a szakelőadói szolgálattal még mindig nem tudja szervesen kiépíteni a szolgálatot, amennyiben az alap végrehajtó szerve a törvényhatóság első tisztviselője (előadója a közjóléti előadó) és állandó a bizonytalanság továbbra is a szociális szakelőadó hivatali jogállását, munkakörét, a törvényhatóságokhoz való viszonyát illetőleg, amely országszerte a legváltozatosabb alakban jut kifejezésre. Az állami igazgatás egyszerűsítésének és ésszerű megszervezésének követelményeként a szervezetet alulról-felfelé - a községtől a minisztériumig - kívánom kiépíteni és más minisztériumok szakigazgatásához hasonlóan megszerveni. A Földmívelésügyi Minisztérium két külső szakszolgálati szerve: a gazdasági felügyelőségek és az állategészségügyi szakszolgálat erre bizonyos példaképet mutat. A Népjóléti Minisztériumhoz a Belügyminisztériumtól átkerült ágazatok közül az egészségügyi igazgatás a tisztiorvosi szolgálat vonalán már egyik irányban megfelelően kiépített és szabályozott szervezettel bír. Ennek másik ágazatát kívánom kiépíteni a szociális szakszolgálat megteremtésével. Ebből a szempontból alapelvnek tekintem, hogy az állami igazgatásban a közvetlen ügyintézés, tehát az ún. decentralizáció felé haladjunk és a szorosan vett miniszteriális ügykör valóban csak a legfelsőbb irányítás és ellenőrzés feladatát végezze el. Természetesen a törvényhatóságoknak az autonómia új életrekeltésével és régi jogállásuk visszanyerésével fokozottabb felelősséget is kell vállalniuk a szociálpolitikai feladatok megoldásában. A törvényhatóságoknál a nép- és családvédelmi alappal összefüggő tevékenységet a közjóléti előadók (városokban népjóléti tanácsnokok) látták el. Vármegyei vonalon a belügyminiszter annak idején egy aljegyzői (IX. fiz. o.) állás szervezését engedélyezte, azonban tisztviselőhiány és más körülmények között ez nem valósult meg és a közjóléti előadó továbbra is több ügykört látott el és munkájának csak kis részét képezte a szociális ügyigazgatás. Városokban változott a helyzet, aszerint, hogy önálló népjóléti ügyosztállyal rendelkezett-e a törvényhatósági, illetve megyei város, vagy sem. A leegyszerűsített és decentralizált szociális szakigazgatás megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges: 1. A törvényhatósági szociális felügyelőségek (5. § /2/) felállítása a szociális felügyelők vezetése alatt, akiknek beosztott szakszemélyzetét a vármegyei, városi, járási és községi szociális titkárok képezik. 54
