Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 43. 1945. augusztus 8 31
43.1945. augusztus 8. alap és a közjóléti szövetkezetek működéséről teljesen tiszta képet nyerhetek és míg nem leszek abban a helyzetben, hogy a kérdést a mai szociális felfogás által meghatározott módon a maga teljes egészében szabályozom." A Népjóléti Minisztérium szervezetének felépítése során elsőrendű feladatom volt a fenti kérdésnek országos érvényű jogszabály megalkotása útján való végleges rendezése. Az eddigi állami szociálpolitika legfontosabb alaptörvénye tulajdonképpen az 1940: XXIII. törvénycikk volt, amely az Országos Nép- és Családvédelmi Alap felállításáról intézkedett." Ennek végrehajtó szerveként a 7000/1940. ME sz. kormányrendelet 58 az Országos Szociális Felügyelőséget létesítette, a szakszolgálat kiegészítése tárgyában pedig a szociális szakelőadók működésére vonatkozó 480/1944. ME sz. kormányrendelet 59 intézkedett. A kérdés beható és gondos tanulmányozása alapján világosan kitűnt, hogy részleges módosításokkal, kiegészítő rendeletekkel a szociális feladatok állami rendezéséről nem gondoskodhatom, hanem feltétlenül szükséges az alaptörvény: az 1940:XXIII. törvénycikk hatályon kívül helyezése. Ez természetesen maga után vonja a 7000/1940. ME sz. és a 480/1944. ME sz. kormányrendeletek, valamint az Ideiglenes Nemzeti Kormány átmeneti rendezéséről szóló 347/1945. ME sz. rendeletének egyidejű hatályon kívül helyezését. A szóbanforgó törvény ugyanis csak részfeladatot tűz ki maga elé, amikor a támogatásra leginkább rászoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése érdekében a sokgyermekes családok intézményes támogatását említi, tehát már eleve megszabott korlátok között mozog. Ezzel szemben, felfogásom szerint - mint azt az önálló Népjóléti Minisztérium felállítása is igazolja -, gondoskodni kell a tulajdonképpeni állami szociálpolitika szervezetének megalakításáról és kiépítéséről. A nép- és családvédelemről szóló törtvény helyébe lépő kormányrendelet ennek megvalósítását tűzi ki és a dolgozó néposztályok (tehát nemcsak a sokgyermekes családok) szociális helyzetének megjavítását közfeladatként jelöli meg. (1. § /l/) A rendelet 2. §-ában az állami költségvetésben külön hitelösszeg előirányzását tartom szükségesnek, szemben a hivatkozott törvény 1. §-ában meghatározott Országos Nép- és Családvédelmi Alappal. Felfogásom szerint ugyanis a dolgozó néposztályok szociális helyzetének megjavítása olyan fontos feladat, amely mindenkor igényelheti az állam pénzügyi támogatását, tehát a szükséges hitelfedezetet nem kell külön alappal biztosítani. Különben a törvény rövid fogalmazása már a múlt években számos jogvitára adott alkalmat, amely főként a 7000/1940. ME sz. rendeletben létesített végrehajtó szervezet: az Országos Szociális Felügyelőség jogi helyzetének megítélésére hatott ki és tiszta helyzetet nem teremtett. Ellenben a törvényhatóságoknál és megyei 57 A törvény 2. §-a szerint az alap célja "a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés segítése; továbbá a népesség szaporodásának előmozdítása" volt. Ezt a célt a sokgyermekes családok támogatása, gyermekvédelmi feladatok felvállalása és főként a megélhetésükben veszélyeztetett mezőgazdasággal foglalkozó családok boldogulásának szerves megalapozása: házhozjuttatás, telepítés, közjóléti szövetkezetek létesítése útján kívánta előmozdítani. 58 A 7000/1940. ME sz. rendelet (MRT 1940.2662-2664. old.) az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szervezetéről és működéséről szólt. " Az Országos Nép- és Családvédelmi Alappal kapcsolatos szakszolgálat ellátásáról szóló 480/1944. ME sz. rendeletet illetően lásd a MRT 1944. 125-128. old.-t. 53
