Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423
62. 1945. október 24. azoknak fenti módon való betöltéséhez hozzájárulni és a kar azonnali működésének biztosítása céljából tett és a sürgősség indokolta intézkedéseimet tudomásul venni méltóztassék. A kolozsvári egyetem többi karai tanárai elhelyezésének tárgyában a velük kapcsolatos kérdések tisztázása után óhajtok annak idején a minisztertanácsnak bejelentést tenni. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. 62/e. sz. melléklet (a 62/30. napirendi ponthoz) Minisztertanácsi előterjesztés A Fegyverszüneti Egyezmény Magyarország ideiglenes határául az 1937. december 31-i országhatárokat állapította meg. Magyarország területén tehát a nemzetiségek lélekszáma, arányszáma és ennek megfelelően az ország határain túl élő hasonló nemzetiségekkel való kapcsolata lényegesen megváltozott. Ez a változás indokolttá tehetné a nemzetiségi oktatás szabályainak módosítását. Felvetődött az a gondolat is, hogy a demokratikus elveknek megfelelően új nemzetiségi oktatási jogszabályokat kellene létesíteni. Azoknak az alapelveknek vizsgálata után azonban, amely alapelvekre nemzetiségi oktatásunk épült, arra a megfontolásra kell jutnunk, hogy ezek az alapelvek mindenkor megfeleltek a méltányosságnak, a demokratikus gondolatnak és a nemzetiségek egyenjogúságának. A múltbeli hibákat nem a jogszabályok elvi tartalma, nem is azok rendelkezése, hanem a jogszabályok szellemét meg nem értő végrehajtó közegek helytelen eljárása okozhatta. Nem szükséges tehát új elvi alapokat keresnünk a nemzetiségi oktatási szabályok alkotására, hanem - amennyiben új szabályok alkotására van szükség - a régi elveket kell következetesen és őszintén követni az új jogszabályok létrehozásában is. Felmerül a kérdés, hogy fentiek alapján egyáltalában szükség van-e új nemzetiségi oktatási jogszabályra. A válasz csak az lehet, hogy oktatási szempontból új jogszabály alkotását mellőzni lehetne. Viszont a régi alapelvekre épített újabb jogszabály kiadása módot nyújtana a magyar kormánynak arra, hogy a nemzetiségek számára a legméltányosabb, anyanyelvük használata tekintetében a legtöbbet nyújtó rendelkezésekkel a bizalmat megnyerje, másrészt kifelé példát mutatna a nemzetiségi oktatás becsületes, méltányos, őszinte szabályozására. Ez utóbbinak különös jelentőséget ad az a tény, hogy a jelenlegi országhatárokon túl nagyszámú magyar testvérünk él, akik számára hasonló iskoláztatási szabályokat kell kívánnunk. A rendelettervezet elfogadása esetén, a kormányrendelet megjelenésével egyidőben, kormánynyilatkozat kiadása is szükséges volna. Ebben a kormánynyilatkozatban éppen azt kellene kifejezésre juttatni, hogy a magyar állam a nemzetiségi oktatás tekintetében mindig méltányos és becsületes elvi alapokon állt és ezeket az elvi alapokat tartja most is szem előtt, amikor már 10 nemzetiségi tanuló szülőjének kérése esetében szavazás útján dönthetnek a nemzetiségi szülők a tanítási nyelv tekintetében és a nemzetiségi iskolát már 20 tanuló esetében megnyitják olyankor, amikor magyar iskolában az általános osztálylétszám ennek több mint kétszerese. A kormánynyilatko462
