Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423
62. 194S. október 24. 621b. sz. melléklet (a 62/1. napirendi ponthoz) Miniszterelnök Budapest, 1945. évi november hó 9-én 10 493 1945.ME Dr.Zsedényi Béla úrnak, a Nemzetgyűlés elnökének, Budapest Elnök úr! A minisztertanács 1945. évi október hó 12. napján tartott ülésében 84 a következő határozatot hozta: „Minisztertanács a szovjet-magyar együttműködésre vonatkozó megállapodást elfogadja azzal, hogy a kisérőlevél szövegében kiemelendő, hogy 1/ a szerződő felek megállapítják, hogy a szovjet-magyar gazdasági együttműködésre vonatkozó jelen megállapodás nem bír kizáró jelleggel az egyesült nemzetek és az összes többi országokkal szemben. 2/ Megállapítják a szerződő felek, hogy a jelen egyezmény elsősorban azokra a német javakra vonatkozik, amelyek a potsdami tárgyalások alapján a Szovjetunió által Magyarországon igénybevehetők. Az egyezményt ratifikálás céljából az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága, majd a Nemzeti Főtanács elé terjeszti és erről a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot kétnyelvű átiratban értesíti." A minisztertanács határozatát egyhangúlag csak az után hozta, hogy Balogh és Gyöngyösi declarálták a kormány számára azt, hogy Vorosilov marsall ellenőrző bizottsági elnöki minőségében a másik két résztvevő nagyhatalom tudtával és beleegyezésével tárgyalt az illetékes magyar kormánykörökkel a gazdasági egyezmény tárgyában. Az egyezmény minisztertanácsi tárgyalásán irányadó elvként fejeződött ki, hogy az egyezmény elvi kikötései az egyes részletmegállapodásokat nem érintik és a szerződő feleknek teljesen szabad akarati elhatározása van atekintetben, hogy milyen tárgykörben, milyen értékű és általában milyen feltételeket tartalmazó szerződést létesítenek. Ennek folytán az általános megállapodás a részletmegállapodások tekintetében sem jelent még kötelezettséget és így természetesen a megállapodás szabályozásánál is mindenkor azok az érdekek irányítják a megegyezést, amelyek a szerződés tárgyát képező gazdasági vonatkozásban a szerződő félként jogosított magyar állam érdekeinek legjobban felelnek meg és összeegyeztethetők más külállamok gazdasági érdekeltségeivel. Ezek figyelembevétele mellett a szerződés a magyar államnak nemcsak politikai, de gazdasági függetlenségét sem befolyásolhatja és a magyar állam mindenkor szabadon határozza meg, hogy a létesítendő részletmegállapodásoknál milyen fokú részvételt kíván biztosítani a másik szerződő félnek. Véleményem szerint ez 33 %-nál több nem lehet és nem is szokásos többet biztosítani. Lásd az 59. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 454
