Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423
62. 194S. október 24. 28 [Teleki] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a „Magyar történelem 1526-ig" c. tanszékére dr. Deér József egyetemi ny. r. tanár meghívása tárgyában. II. A Szegedi Tudományegyetem vonatkozásában kérte, hogy a kolozsvári egyetem 1940-ben történt újjászervezése óta szünetelt Jog- és Államtudományi Kart visszaállíthassa, ahová a szegedi egyetem volt jogász professzorait, valamint a kolozsvári egyetem érdemes tanárait javasolta kinevezni a későbbiekben. Az Orvostudományi Kar vonatkozásában is csak a későbbiekben kívánt javaslatokat tenni. Ekkor csupán a Matematikai és a Természettudományi Karon nyílt lehetőség arra, hogy új tanár kinevezését javasolja. III. A Debreceni Tudományegyetemen a Jog- és Államtudományi, valamint az Orvostudományi Karon üresedésben volt tanszékekre, valamint az 1940-ben lecsatolt s visszaállítandó természettudományi tanszékre nézve csak később kívánt javaslatot tenni. Jelezte, hogy az orosz nyelv és irodalom tanszéket orosz szakemberrel kívánja majd betölteni. IV. A Pécsi Tudományegyetemen megüresedett állások betöltése, valamint az 1940-ben elcsatolt Bölcsészettudományi Kar visszaállításával és a legfontosabb természettudományi tanszékek szervezésével kapcsolatos javaslatokat később kívánta előterjeszteni. (Nagy Ferencnek és Teleki Pálnak az ehhez kapcsolódó hozzászólását a jegyzőkönyvvezető az előterjesztésre vezett, ceruzával írt, egyébként alig értelmezhető feljegyzése rögzítette: a Hóman Bálint által Kolozsvárra átvitt tizenkét tanszék visszaadásának jogosságát érintették.) V. A Műegyetem több üresedésben lévő tanszékének betöltésére ekkor még nem tudott javaslatot tenni. Csupán hozzájárulást kért a/ a Mérnöki és Építészmérnöki Karon a II. sz. épülettervezési és a II. sz. építészettörténeti tanszék betöltéséhez, és b/ a Közgazdaságtudományi Karon a neveléstudományi tanszék betöltéséhez, végül kérte a Közgazdaságtudományi Karon a Keleti Intézet újjászervezésének engedélyezését s ide dr. Germanus Gyula kinevezésének jóváhagyását. A kinevezésre javasolt személyek korábbi pályafutását is tartalmazza a javaslat. Molnár Kálmán (1881-1961) jogász, akadémikus, pécsi egyetemi tanár, a Polgári Demokrata Párt tagjaként 1944 decemberében beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, tagja lett a Politikai Bizottságnak is. Mártonffy Károly (1890-1979) jogász. 1928-tól a budapesti tudományegyetem magántanára, 1940-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára volt. Szászy István (1899-1976) nemzetközi jogász, akadémikus, 1931-től a budapesti, 1940-től a kolozsvári egyetem tanára volt. Varga Istvánról lásd a II. F. 9. sz. jegyzőkönyv 3. sz. jegyzetét. Dózsa Jenő (1892-?) orvos, 1930-ban szerzett magántanári képesítést. 1932 óta volt az Apponyi Poliklinika urológiai osztályának vezető főorvosa. Babies Antal (1902-1992) orvos, 1940-ben lett magántanár, 1943-tól a budapesti III. sz. sebészeti klinikán volt urológus. 1945-től az Urológiai Klinika igazgatója, egyetemi tanár, 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1956. október 26-tól október 31-ig egészségügyi miniszter volt. 1963 után parlamenti képviselő, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke lett. Huth Tivadar (1896-1962) orvos, urológus sebész. 1941-ben lett magántanár, később egyetemi tanárrá nevezték ki. Káló Andor (1896—?) orvos, urológus, 1940-ben lett magántanár, ugyanezen időtől az OTI urológiai osztályának főorvosa, 1945 után a János-kórház főorvosa volt. Baló József (IÜ9S-1979) patológus, rákkutató, 1928-tól a szegedi egyetem kórbonctani, illetve 1934-től a törvényszéki orvostani tanszék vezetője volt. Lukács György (1885-1971) filozófus, egyetemi tanár, akadémikus, a Tanácsköztársaság idején helyettes közoktatásügyi népbiztos, majd emigrált, az Ideiglenes Nemzetgyűlés kommunista párti képviselője volt. Trócsányi Zoltán (1886-1971) irodalomtörténész 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen az orosz nyelv és irodalom előadója volt, 1945-ben a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként dolgozott. Bonkáló Sándor (1880-1959) filológus, irodalomtörténész, 1919-től 1924-ig a rutén nyelv és irodalom tanára volt a budapesti egyetemen. Bisztray Gyula (1903-1978) irodalomtörténész, a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársa, 1936-ban a Magyar Szemle Társaság főtitkára, 1943-tól egyetemi magántanár, 1945-től egyetemi tanár volt. 435
