Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423
62.1945. október 24. [Oltványi] Pénzügyminiszter megjegyzi, hogy dr. Deér írta Hóman Bálint munkáinak egy igen jelentős részét. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A maga részéről Ballá Antalt hozza javaslatba. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Dr. Deér kinevezéséhez nem járul hozzá. [Teleki] Vallás- és közoktatásügyi miniszter:. Dr. Deér József igazolva van. A Budapesti Műegyetem Közgazdasági Karán a magyar történet nyilvános rendes tanárává neveztetett ki, így tehát nem új kinevezés alá esik, hanem a Műegyetemről átkerül a Tudományegyetemre. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Mégis bizonyos érdemesítést jelent az áthelyezése. Minisztertanács dr. Deér Józsefnek a „Magyar történelem 1526-ig" c. tanszékre való kinevezéséhez a hozzájárulást megtagadta. 32 Turóczi-Trostler József ( 1888-1962) irodalomtörténész, 1919-ben a budapesti egyetemen a német nyelv és irodalom tanára, később középiskolai tanár. A Szociáldemokrata Párt tagjaként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett. 1945-től ismét egyetemi tanár volt. Zolnai Béla (1890-1969) irodalomtörténész. A szegedi majd a kolozsvári egyetem tanára volt korábban. Deér József (1905-1972) történész, akadémikus. 1932-ben lett egyetemi magántanár. 1940-től a kolozsvári egyetem, 1941-től a budapesti Műegyetem Közgazdasági Karán a magyar történelem tanára. 1941-től 1945-ig a Teleki Pál Tudományos Intézet keretében szervezett Történettudományi Intézet igazgatója volt. 1948-ban elhagyta az országot s a berni egyetem tanára lett. Bolgár Elek (1883-1955) történész, jogász, egyetemi tanár, akadémikus. 1918 előtt a budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára volt. A Tanácsköztársaság idején a külügyi népbiztos helyettese lett, 1919-ben emigrált. A háború alatt a Vörös Hadsereg sajtóosztályán dolgozott. 1947-től 1948-ig a külügyminiszter helyettese, majd prágai, később londoni követ volt. Oroszlán Zoltán (1891-1971) archeológus. A konstantinápolyi magyar régészeti intézet titkára, majd a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, ekkor az Országos Szépművészeti Múzeum igazgatója volt. Novobátzky Károly (1884-1967) fizikus, egyetemi tanár, akadémikus. 1933-tól a Tanárképző Intézet, később az Eötvös Collegium tanára volt. Wolsky Sándor (1902-?) 1925-től dolgozott a tihanyi Biológiai Kutató Intézetben, 1939-től az Intézett megbízott ügyvezető igazgatója. Andreánszky Gábor (1895-1967) botanikus, akadémikus, 1929-től a növényföldrajz magántanára, 1943-ban a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának igazgatója volt. Riesz Frigyes (1880-1956) matematikus, akadémikus. 1912-től a kolozsvári, 1920-tól a szegedi egyetem tanára volt. Printz Gyula (1882-1973) földrajztudós, akadémikus. 1918-tól a pozsonyi, 1924-től a pécsi, 1940-től pedig a kolozsvári egyetemen tanított, ekkor a szegedi egyetemre kapott tanári kinevezést. Kiss Tibor (1899-1972) építész. 1923-tól a Műegyetemen volt tanársegéd, 1941-től magántanár, 1945-től 1957-ig egyetemi tanár volt. 1949-től a Magasépítési Tudományos Egyesület alelnökévé választották. Rados Jenő (1895-?) építész. 1919-től 1936-ig a Műegyetem magántanára volt, majd a budapesti Magyar Állami Felső Építőipariskola rendes tanára lett. Várkonyi Hildebrand (1888-1971) filozófus, pszichológus, benedekrendi pap. 1912-től Pannonhalmán volt főiskolai tanár. 1929-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetem tanára volt. 1945-ben nyugdíjazták. Germanus Gyula (1884-1979) orientalista, egyetemi tanár. 1929-től 1932-ig Indiában a szantiniketani egyetem tanára volt. i2 Deér Józsefre vonatkozóan lásd az előző napirendi pontot és jegyzetét. Hóman Bálint (1885-1953) történész, egyetemi tanár, akadémikus. 1932 októberétől 1938 májusáig, majd 1939 februárjától 1942 júliusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Ballá Antal (1886-1953) újságíró, történész, egyetemi tanár. 1926-tól a Pesti Hírlap belső munkatársa, majd külpolitikai rovatvezetője. 1931-ben belépett a Kisgazdapártba. 1945. november 4-én beválasztották a Nemzetgyűlésbe. 1945. november 15-től 1946. november 20-ig tájékoztatásügyi miniszter. 1947 nyarán átlépett a Független Magyar Demokrata Pártba. 436
