Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 55. 1945. szeptember 20 239

55. 1945. szeptember 20. bűnvádi eljárást (öt évi szabadságvesztés-büntetésnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetében) megszüntette, feltéve, hogy az említett feltételek valamelyike a bűncselekmény elkövetése után követkzett be. Az első kormányzói elhatározás 1942. évi október hó 21. napján (1942. évi Budapes­ti Közlöny 244. szám), a második, amely a kegyelem feltételeit kiterjesztette, 1943. évi december hó 6. napján (1943. évi Budapesti Közlöny 276. szám) jelent meg. E kegyelmi elhatározások ezidőszerint hatályon kívül helyezve nincsenek, alkalma­zásuk azonban a felszabadítás folytán előállott kül- és belpolitikai helyzet mellett vis­szás, sőt azzal össze nem egyeztethető lenne. A kegyelmezésnek közkegyelem alakjában gyakorlása - kevés kivételtől eltekintve - a kegyelmezés jogával felruházott államhatalmi tényező politikai ténye, amely az uralkodó rendszer politikai elveivel és céljaival összhangban s bizonyos adott helyzet figyelembevételével szabja meg a kegyelemben részesítendők körét és a kegyelem fel­tételeit. Természetes ekként, hogy politikai rendszerváltozás esetén e közkegyelmek intenciója a legtöbb esetben elfogadhatatlanná válik és további alkalmazásuknak he­lye nem lehet, így tehát hatályban sem maradhatnak. Az említett két közkegyelmi elhatározás tekintetében is ez a helyzet, mert - elte­kintve attól, hogy a kormányzó államfői hatalmat nem gyakorol s így a kegyelmi el­határozások folytatólagos alkalmazása alkotmányjogi szempontból is kérdéses lenne ­a Szovjet[unió] elleni háború során teljesített katonai szolgálat, elszenvedett sebesü­lés vagy nyert kitüntetés, figyelemmel arra, hogy az orosz haderő szabadította fel az országot a fasiszta uralmi rendszer alól, nem tekinthető olyan körülménynek, amely a kegyelemben részesülésre ezután is alapul szolgálhatna. A szóban lévő közkegyelmi elhatározások intenciójától eltérő politikai megfontolás folytán szükségesnek mutat­kozik tehát e kegyelmi elhatározások kifejezett hatályon kívül helyezése, illetve to­vábbi alkalmazásának megszüntetése. Ezt a célt szolgálja a mellékelt rendelettervezet, melyet azzal a kéréssel terjesztek a t. Minisztertanács elé, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy azt mint a minisztéri­um rendeletét közzé tehessem. Budapest, 1945. évi szeptember hó 1. napján. dr. Ries István s.k. igazságügyminiszter Gépelt, aláírás nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete és a kísérőlevelük. A rendelettervezetre ceruzával ráírták: „folyamatban lévők?" 268

Next

/
Thumbnails
Contents