Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688

41. 1945. július 25. het. Jelentősebb népcserék pedig a mezőgazdasági szempontból túlnépesedett dunai államokban csak megfelelő területi kompenzációkkal összekapcsolva volnának végrehajthatók. Utal végül a magyar kormány e tekintetben még arra is, hogy amint ezt különösen a görög-török népesére" példája bizonyítja, jelentékeny számú lakost felölelő népcsere lebonyolítása csakis nemzetközi pénzügyi és gazdasági segítség nyújtása mellett történhetik. Kiváltképpen áll ez a megállapítás a súlyos jóvátételi fizetésekre kötelezett Magyarországra, melynek szállítóeszközei alig vannak, ipara a háborúval összefüggő ismeretes okoknál fogva siralmas állapotba került és mezőgazdasága is, az állatállomány 70-90 %-os kipusztulása s a végrehajtott radikális földbirtokreform miatt, legkorábban csak 5-6 év múlva érheti el a régi színvonalát. 5. Minthogy a határok bármikénti megvonása esetén is nemzeti kisebbségek minden valószínűség szerint továbbra is fognak maradni az egyes államokban, ezért mindenesetre gondoskodni kellene azok védelméről az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezete útján.

56 Kétségtelen, hogy a Nemzetek Szövetségének keretében működött kisebbségi védelem többé-kevésbé jogosult kritikákra adott okot, de mégis megvolt." Számos esetben a védelem puszta léte is megfontolásra késztette és fékezte a kisebbségek ellen intézkedéseket hozni szándékozó kormányokat. Sajnálatos visszaesést jelentene, ha a nemzeti kisebbségek a jövőben még ilyen védelemben sem részesülnének. 6. A magyar kormányt a fentiek előadásánál az a kötelességérzet vezérelte, hogy a Potsdamban tanácskozásra összeült hatalmaknak vele szemben tanúsított jóindulatát a maga részéről a demokratikus államok szellemi közösségébe és alkotó munkájába való fenntartás nélküli konstruktív bekapcsolódással viszonozza. Mélyen át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy nemzetközi tárgyalásoknál álláspontjának erőssége az lesz, hogy csak olyan ügyet tesz magáévá, amely egyúttal valamennyi őszintén demokratikus hatalomnak is közös ügye. Ilymódon a jogos és igazságos magyar álláspont méltánylása nemcsak Magyarország, de egy őszinte európai megbékélés érdekében is fog állni s így a világbéke ügyét szolgálja. A magyar nemzet legfőbb óhaja, hogy végre minden nép jogos érdekeit figyelembe vevő, igazságos s a népek akaratával egyező béke jöjjön létre a Duna mentén. Az igazságra és erkölcsre alapított béke, amely számol a legitim érdekekkel s a népek alapvető jogaival, lehetővé teszi majd a lelkek megbékélését és újabb világkatasztrófák elkerülését. Fogadja, Követ Úr, őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1945. évi augusztus hó 14-én. " Az 1919. május 15-én kitört és 1922 októberében a görögök teljes vereségével végetért görög-török háború után 1923-ban lakosságcsere-egyezményt kötött a két ország, de az ezzel kapcsolatos vitás kérdések rendezése 1930-ig tartott. Mintegy 1,35 millió görög és 430 000 török áttelepítésére került sor. 54 Mint ismert, erre ekkor nem került sor. 57 Egyrészt az antanthatalmak még 1919 szeptemberében Csehszlovákiával, majd 1919 decemberében Romániával kisebbségvédelmi szerződést kötöttek. Bővebben lásd: A kisebbségi jogok védelmének kézikönyve c. kötetet; Wlassics Gyula br. bevezetésével, összeállította Baranyai Zoltán, II. átdolgozott kiadás. Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállalat Bratislava-Pozsony. é.n., valamint Galántai József: Trianon és a kisebbségvédelem. Maecenas Kiadó. Budapest 1989. c. könyvet. 710