Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688

41.1945. július 25. MOL XIX-B-1-n 8. dosszié. Gépelt, aláírás nélküli, karbonpapírral készített egykorú másolat. A jegyzék mellett megtalálható Gyöngyösi János külügyminiszter Erdei Ferenc belügyminiszterhez intézett, 1945. szeptember 13-án kelt következő szövegű levele: „Van szerencsém csatoltan bizalmas tájékoztatásul megküldeni annak a jegyzéknek szövegét, amelyet fenti tárgyban Szovjetoroszország, az Egyesült Államok és Anglia Budapesten székelő képviselőinek nyújtottam át." A levél tárgya: „Angol, amerikai és szovjet kormány tájékoztatása a béketárgyalásokkal kapcsolatos állásfoglalásainkról." A levél külügyminisztériumi száma: 62/res BE/1945. A levél szövege újabban megjelent: Kertész István Magyar békeillúzuiók 1945-1947. Európa-História 1995 c. kötetben, az 535-545. old.-on. 41 le. sz. melléklet (a 41/7. napirendi ponthoz) Minisztertanácsi előterjesztés A 3820/1945. ME számú rendelet a Népgondozó Hivatal helyzetjelentése alapján bizonyos kiegészítésre szorul. A rendelet szerint a hitleristák magatartását felülvizsgáló bizottság egyik tagját a járási Nemzeti Bizottság küldi ki, a másik tagot viszont valamely helybeli hitlerizmus ellenes mozgalom. Az elgondolás az volt, hogy az elnökön kívül a bizottság egyik tagja egy demokratikus érzelmű magyar, a másik tagja egy demokratikus érzelmű német legyen. Az utóbbit azonban kifejezetten nem vettük bele a szövegbe, mert a nemzetiségi megkülönböztetést lehetőleg kerülni akartuk. Legújabb értesüléseink azonban úgy szólnak, hogy egyes német többségű járásokban a járási Nemzeti Bizottság kiküldő hatáskörének fenntartása nem megnyugtató, mert a járási bizottság magyar tagjai is a helyi németséggel kerültek erős érdekkapcsolatba, így tehát mindkét bizottsági tag német érdekeltségű volna. Ennek elkerülésére meg lehet ugyan azt tenni, hogy a harmadik tag kiküldésére a belügyminiszter valamilyen magyar mozgalmat bíz meg, ez azonban a rendelet elgondolását teljesen megfordítja és sok hamis helyzetet teremtene. Helyesebbnek látom, hogy a belügyminiszter indokolt esetben lehetőséget kapjon a járási Nemzeti Bizottság tagküldő hatáskörének a felfüggesztésére és arra, hogy ehelyett valamilyen más országos vagy helyi mozgalmat jelöljön ki a magyar tag kiküldésére. Ugyanezzel kapcsolatban világosan meg kell mondani, hogy a bizottság harmadik tagját viszont a nemzethű és demokratikus német lakosság köréből kell kiküldeni. Szükséges rendelkezni a bizottság jegyzőjéről is. Szükséges ezenkívül külön rendezni a bizottság tagjainak napidíjait és kiszállási díjait. A napidíjak általában egyeznek az igazolóbizottságok tagjainak és jegyzőinek napidíjával. A kiszállási díjak összegét az indokolja, hogy félős, vájjon a nyári munkaidőben kapnak-e enélkül megfelelő értelmi színvonalon álló bizottsági tagokat. Szükséges volt végül rendelkezni arról, hogy az önkéntes áttelepülőket a bizottság jegyzékbe foglalja, valamint arról is, hogy közismert cselekvő hitleristák az önkéntes kitelepülés előnyösebb kategóriájába ne kerülhessenek. Budapest, 1945. július 21. dr. Erdei s.k. MOL XIX-B-l-c 36-1945-20 100(20 198) Gépelt, aláírás nélküli tisztázat. 711