Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688

41. 1945. július 25. Az Atlantic Charta 6. pontja által ilymódon oly bölcsen meghatározott viszonyok a nemzetiségi elv minél teljesebb alkalmazásával volnának leginkább megvalósíthatók. Kétségtelenül a legideálisabb helyzet az volna, ha az államhatárok elveszítenék jelen­tőségüket. Mindaddig azonban, amíg ez az állapot nem következik be, a nemzetközi megbékélés és együttműködés ügyét leginkább az szolgálná, ha az összefüggő terüle­teken élő nemzetiségek ugyanabban az államban élhetnének. Hogy ez az állapot nem jött létre az I. világháború után, azért a magyar nép súlyos árat fizetett, mert ennek nagy része van abban, hogy Magyarországon nem fejlődhe­tett ki egy egészséges demokrácia. Magyarországon a reakciót tudvalevőleg 25 éven át leginkább az a körülmény táplálta, hogy a magyar népnek az anyaországtól akarata el­lenére elszakított egyharmad része a szomszéd államokban súlyos elnyomatás alatt élt. A magyar közvélemény sohasem tudta megérteni, hogy a demokrácia és a nemzetisé­gi elv nevében történt trianoni rendezésnél miért kellett a magyar népnek egyharma­dát idegen államokhoz csatolni, holott ezek túlnyomó része a magyarsággal egy töm­böt alkotva, Magyarországgal összefüggő területen élt. A 3 millió főt meghaladó ma­gyar kisebbség sajnálatosan ki volt téve az új államok túlzó nacionalizmusából faka­dó önkényeskedéseknek, amiket azután a reakciós magyar sajtó jól felhasználhatott a magyar közvélemény irredenta és revíziós szemléletének kialakítására és fokozására. A fasiszta ideológia által megrontott és némely államban sajnálatosan még ma is ér­vényesülő soviniszta elemek által szított nemzetiségi ellentétek végleges kiküszöbölé­sére az volna a legcélszerűbb eljárás, ha a határokat az érdekelt lakosság akaratával egyezően, a nemzetiségi elv alapján vonnák meg mindenütt, ahol a nemzetiségek egy­mással összefüggő területeken élnek. A nemzetiségi elv alapján való rendezés megfelel a francia forradalom óta uralkodó koreszméknek. Ez volt a hajtóereje számos európai forradalomnak. Ez inspirálta a Wilson elnök által proklamált Önrendelkezési jogot, s ez jut kifejezésre oly pregnán­san Lenin és Sztálin munkáiban, valamint a Szovjetunió alkotmányában. 54 Tisztában van a magyar kormány azzal, hogy a nemzetiségi elv alapján történő ren­dezés magában véve nem oldhatja meg a gazdasági problémákat. A gazdasági nehéz­ségeket azonban Délkelet-Európában a határoknak ilyen vagy olyan megvonása sem­miképpen sem eliminálhatja, hanem csak egy nagyvonalú gazdasági együttműködés, amire a magyar kormány az 1. pontban utalt. Viszont a határoknak az érdekelt népek akaratával egyezően történő megállapítása megadná a gazdasági együttműködéshez szükséges politikai stabilitást. A homogén nemzeti államok kialakulásának előmozdítására ismételten felmerült lakosságcsere alkalmazásának gondolata is. Ezzel kapcsolatban a magyar kormány ál­láspontja az, hogy lakosságcserék általában csak a kisebb csoportokban, elszigetelten élő, úgynevezett szórványnemzetiségek esetében indokolt, azaz olyankor, amikor a nemzeti kisebbségek a határ megfelelő megvonása útján nem kerülhetnek vissza az anyaországhoz. Emellett az ilyen népcsere az emberi szabadságjogokkal és a nemzet­közi jog 300 éves fejlődési tendenciájával összhangban, kizárólag önkéntes jellegű le­54 Wilson, Woodrow (1856-1924) amerikai elnök által 1918. január 8-án a Kongresszushoz intézett üzeneté­ben a békét illető 14 pontra vonatkozik az utalás, amely a népek önrendelkezési jogát is magában foglalta, Le­nin és Sztálin szovjet vezetők munkáiban és a Szovjetunió 1936-ban elfogadott alkotmányában is megfogal­mazást nyert a népek önrendelkezésének joga - egészen az elszakadásig. 709

Next

/
Thumbnails
Contents