Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688
41. 1945. július 25. Ígérte arra az esetre, ha preferenciális szerződések jönnek létre a dunai államok között. 46 A dunai agrárállamoknak, azaz Magyarországnak, Jugoszláviának és Romániának a bukaresti agrárkonferencián, 1930 júliusában, agrár vonatkozásokban kezdődő szerény együttműködése, 47 majd a kisantant államainak az 1933. február 16-i egyezmény 48 értelmében megkísérelt gazdasági összefogása, végül Ausztria, Magyarország és Olaszország között 1934. március 17-én aláírt római jegyzőkönyvek 49 a viszonyok kényszerítő ereje folytán megkísérelt felületes expedienseknek tekinthetők. Ezek komoly és állandó sikerrel nem jártak és egyáltalában nem pótolták a dunai államok összességének soha meg nem valósult tervszerű gazdasági kollaborációját. Ez az egészségtelen és szinte esztelennek tekinthető gazdaságpolitikai helyzet könnyítette meg a Német Birodalom gazdasági penetrációját ebben a térségben, aminek különösen gazdasági krízisek idején egyik állam sem tudott ellenállni. A békeszerződésekben tehát mindenekelőtt intézményesen kellene gondoskodni arról, hogy a természetes adottságok folytán egymást kiegészítő és egymásrautalt dunamelléki kis államok ne a gazdasági elzárkózás, hanem a legszorosabb gazdasági együttműködés politikáját folytassák. Egy szoros gazdasági együttműködés a politikai ellentéteket és súrlódásokat is jelentékenyen csökkentené s egyben az egész világgazdaságnak is hasznára volna, mert a dunai térség gazdasági fellendülése annak, mint fogyasztópiacnak, jelentőségét nagymértékben növelné. Legyen szabad itt arra utalni, hogy az Egyesült Államok 1935-ben Csehszlovákiával kötött kereskedelmi szerződésben kijelentették, hogy nem fogják igényelni a legtöbb kedvezmény záradéka alapján azokat a preferenciákat, amelyeket Csehszlovákia Ausztriának, Magyarországnak, Romániának vagy Jugoszláviának fog megadni. Ilymódon az Egyesült Államok kormánya már 1935-ben elismerte a dunai államok egymásközti különleges helyzetét. A fenti indokok alapján a magyar kormány a maga részéről kívánatosnak tartaná, ha a dunai térség területi újjárendezését intéző hatalmak állást foglalnának a tekintetben, hogy gyakorlatilag milyen módon szándékoznak intézményesen biztosítani a dunai államok hatékony gazdasági együttműködését. 2. A gazdasági problémákkal függ össze a magyar kormánynak az a kérelme, hogy az új gazdaságpolitikai rendezés Magyarország fokozott iparosítását tegye lehetővé. E kérés alapjául szolgál az a körülmény, hogy Magyarország, mint agrárállam, népességét csak a termelés alapvető átszervezésével tudná némiképpen növelni. Nem kétséges azonban, hogy a mezőgazdasági termelés átszervezése nagy pénzbeli befekte46 Tardieu, André ( 1876-1945) francia miniszterelnök 1932. március 2-án tervet terjesztett a francia képviselőház pénzügyi bizottsága elé az önálló gazdálkodásra eredménytelenül törekvő dunai államok (Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Románia) kereskedelempolitikai együttműködésének elősegítése ügyében. 1,1 A Bukarestben 1930. július 22-24-én tartott mezőgazdasági konferencia preferenciális vámok bevezetését, valamint a behozatalra szoruló államoknak az importot korlátozó rendszabályok megszüntetését javasolta. 4S 1933. február 16-án Genfben Beneä csehszlovák miniszterelnök javaslatára a kisantant államok egyezményt kötöttek külpolitikájuk összehangolására, állandó tanácsot létesítettek a további szoros együttműködés szervezése céljából. 4 * A Rómában 1934, március 17-én jegyzőkönyvben rögzítették a három ország politikai és gazdasági együttműködésére vonatkozó megállapodást, az ennek szellemében kötött gazdasági szerződést május 14-én írták alá. 706
