Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688

4L 1945. július 25. test, hosszú időt és kedvező gazdasági viszonyokat igényel. Népessége szaporulatának túlnyomó részét azonban még a mezőgazdasági termelés átszervezése esetén is válto­zatlanul csak az iparban tudná elhelyezni. A jelenlegi Magyarországon az 1900-1941. évek alatt kimutatott 2 463 000 főnyi tényleges népgyarapodásból a mezőgazdaságra mindössze 373 000 fő jut és 2 090 000 más foglalkozásokra, jelentős részben természe­tesen az iparra. A mezőgazdaság az elmúlt négy évtizedben mondhatni teljes termé­szetes szaporodását, mely 1900 és 1941 közt mintegy másfél millióra tehető, elvesztet­te. Az iparosodás szükségének mindez kétségbevonhatatlan bizonyítéka. Ezzel kapcsolatban rámutat a magyar kormány arra, hogy már az első világháború után, 1918 és 1924 között, legalább 350 000 magyar volt kénytelen távozni a szomszéd államokból és jött a trianoni Magyarország területére. Ebben az időszakban 106 841 magyar távozott a Csehszlovákiához, 197 035 a Romániához, 44 903 a Jugoszláviához és 1221 az Ausztriához csatolt területekről. (Ezek a számok minimálisnak tekinthe­tők, mert csak azokat a menekülteket foglalják magukban, akik magukat nyilvántar­tásba vétették. A ténylegesen Magyarország területére menekültek száma ennél jóval nagyobb.) 1940 óta pedig 200 000-t meghaladó magyar kényszerült elhagyni Dél-Er­délyt és Románia egyéb területeit. 1944 őszén Észak-Erdélyből becslés szerint leg­alább 300 000 magyar jött el s valószínűleg ezeknek csak aránylag kis része tudott ezideig visszatérni Romániába. A legutóbbi hónapokban is tízezres tömegek jöttek magyar területre a szomszéd államokból. Mindezek a körülmények a már úgyis túlságosan telített lakosságú és ásványi kin­csekben szegény Magyarországon, különösen annak jelenlegi leszegényedett állapotá­ban, súlyos szociális zavarokra vezethetnek, ha nem sikerülne fokozott iparosítással a népesség egy jelentős részének megélhetését biztosítani. A mezőgazdaságban több em­ber már csak azért sem helyezhető el, mert a földbirtokreform során minden rendelke­zésre álló föld szétosztatott. Sőt nagyrészt szétosztást nyert azoknak a németeknek földbirtoka is, akiknek kitelepítése előreláthatólag rövid időn belül meg fog történni. A délkelet-európai államok iparosítását megkönnyítené a megszűnő német ipar­ágaknak ezekben az államokban való elhelyezése is. Ez a körülmény egyébként jelen­tős mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a délkelet-európai államoknak Németor­szágtól való gazdasági függése megszűnjék s ilymódon a kelet felé irányuló német ex­panziónak hatékonyan gátat vetne. A német iparok vándorlása eddig is nyugat-kele­ti irányban történt s így azoknak keletre való áttelepítése az eddigi természetes fejlő­déssel is összhangban volna. 50 E terv megvalósításánál a magyar kormány egyáltalában nem gondol autarchikus törekvések előmozdítására. Ez nem volna összhangban azzal sem, amit az előző pont­ban a délkelet-európai államok gazdasági együttműködésének szükségességéről kifej­tett. Mindegyik délkelet-európai államnak módot és segítséget kellene nyújtani azok­nak az iparágaknak kifejlesztésére, amelyek természetes adottságaiból folynak. Ilye­nek volnának pl. Magyarországon a mezőgazdasággal és gyümölcstermeléssel össze­függő iparok, továbbá mindazok az iparágak, amelyek a Magyarországon lévő nyers­anyagok (pl. bauxit, olaj, földgáz) segítségével vagy már meglévő iparágak kiépítésé­vel és tökéletesítésével (pl. szerves vegyi iparok, gyógyszeripar) fejleszthetők. 50 Ez megfelelt a szövetségesek potsdami megállapodásának, miszerint Németország iparát le kívánták épí­teni. 707

Next

/
Thumbnails
Contents