Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688
41. 1945. július 25. Magyarország számára megnyílik a lehetőség a közeli békekötésre és az Egyesült Nemzetek tagjai közé való felvételre. Ez lehetővé teszi a magyar nép számára a világ demokratikus országainak konstruktív közösségébe való bekapcsolódását. Magyarország minden fenntartás nélkül tevékenyen akar résztvenni az új világorganizáció nagy munkájában, mely hivatva van a nemzeteket egy boldogabb jövő felé vezetni. A jövendő békekötésnél a magyar kormány nem kíván különleges magyar érdekeket előtérbe helyezni, hanem az az óhaja, hogy a megkötendő békeszerződések a magyar kérdést a világbéke ügyének és Közép-Európa népei összességének érdekei szempontjából is rendezzék. Magyar nemzeti szempontból is az a legjobb béke, amely a háborúban megsanyargatott népeknek megnyugvást hoz, minél tágabb körben elégedettséget teremt és az összes külállamokkal, különösen pedig szomszédainkkal a békés együttműködést lehetővé teszi. Ebből az alapvető tételből kiindulva, a magyar kormány a békeszerződések politikai és területi, valamint kulturális és gazdasági rendezéseit illetően az alábbi szempontokat ajánlja megfontolásra. 1. A Duna mentén élő kis népek boldogulásának legelső előfeltétele, hogy az új rendezés alapján megvalósulhasson azoknak szoros gazdasági együttműködése. Tudvalevő, hogy ezen a területen fekvő államok - itt nem részletezendő, de a magyar kormány által tüzetes vizsgálat tárgyává tett okoknál fogva - magasabb költséggel folytatják a mezőgazdasági termelést, mint a világpiaci árakat kialakító nagy gabonatermelő országok. Hasonlóképpen a világpiaci áraknál a legtöbb vonatkozásban magasabb költséggel termel a délkelet-európai államok ipara is. Ezek az államok valóban gazdaságilag is annyira egymásra vannak utalva, hogy csak barátok vagy ellenségek lehetnek. E körülmények folytán a Délkelet-Európában élő népek boldogulása csak úgy helyezhető szilárd alapokra, ha ezek az egymás közti kereskedelem folytatását és általában az egymással való gazdasági együttműködést intézményesen biztosíthatják. Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai okokból kétségtelenül elavult államalakulat volt, de az is bebizonyosodott, hogy Passautól Póláig és Predealig terjedő határai folytán, tisztán gazdasági szempontból jobban tudta biztosítani állampolgárai összességének boldogulását, mint a területén keletkezett új államok. Ezek egy túlzó sovinizmustól ösztökélve, egészségtelen autarchiára törekedtek és egymástól elzárkózó gazdaságpolitikát folytattak, ami népeik jóléte szempontjából szerfölött hátrányosnak bizonyult. A St. Germain-i szerződés 222. cikke, valamint a trianoni szerződés 205., 207. és 208. cikkei módot nyújtottak volna ugyan preferenciális kereskedelmi szerződések kötésére, 45 de a megmérgezett politikai légkörben az ilyen irányban folytatott tárgyalások éppen úgy nem vezettek eredményre, mint ahogy nem volt sikere 1932ben Tardieu kezdeményezésének sem, amely Franciaország pénzügyi támogatását 4S A békeszerződés említett cikkei Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország hagyományokon alapuló gazdasági kapcsolataiban a terület átrendezése folytán várhatóan fellépő zavarokat kívánták áthidalni: az említett országok között megkötni javasolt kereskedelmi egyezmények létrehozásáig, de legfeljebb öt év időtartamra különös vámelbánást kívántak biztosítani elsősorban a szén, barnaszén, élelmiszer és nyersanyagok kölcsönös szállítására. Lásd a Trianonban kötött békeszerződést becikkelyező 1921. évi XXXIII. tc-t. 705
