Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljesítménye 59
mányosan megalapozott elvek szerint próbálják ezeket megoldani, 1945 közepén új gazdasági csúcsszervként életrehívta a kormány az Újjáépítési Minisztériumot. Az új tárca erőfeszítéseket tett az ország fizikális újjáépítésének szervezésén, a közmunkák, a közérdekű munkák irányításán, a közmunkaalap kezelésén túl - és elsősorban - az új gazdaságpolitika kidolgozására, a tervgazdálkodás előkészítésére. Munkáját a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Gazdasági Tanács és természetesen a gazdasági tárcák bevonásával (a gazdasági miniszteri értekezletek segítségével) végezte. Kezdeményezte a külföldre hurcolt magyar javak (gyárfelszerelések, hajók, mozdonyok, vasúti kocsik) felkutatását és hazaszállítását. Tevékenységének eredményei mégis elsősorban a hiteligények koordinálásában, s nem utolsó sorban az épülettatarozási, tetőfedési munkák irányításában mutatkoztak meg. A jelek szerint a gazdaság irányításáért a pártok között indult harc jórészt paralizálta gazdaságpolitikai kezdeményezéseinek kibontakozását. Népjóléti téren jelentős eredmény volt, hogy sikerült működőképes állapotban megtartani a társadalombiztosítási és a gyógykezelési intézményeket. Nehezen bár, de úrrá lett a kormány a háború folytán veszélyesen leromlott közegészségügyi problémákon: nem tört ki járvány az országban. A társadalombiztosító intézetek visszakapták - a Horthy-korszak idején elvesztett - önkormányzatukat, demokratikus vezetés alá kerültek. A társadalombiztosítás terheit teljesen áthárította a kormány a munkaadókra, a mezőgazdasági dolgozókra is kiterjesztette a betegségbiztosítást s az ipari munkásokat megillető szolgáltatásokat. Felemelte a kormány az öregségi, baleseti járadékokat, a bányanyugbért, a magántisztviselői nyugdíjakat, s családvédelmi intézkedéseket hozott. A nehéz helyzet ellenére, mondhatni az ország teljesítőképességén túl, sokat nyújtott a kormányzat a lakosság erre elsősorban rászoruló részének. Hasonló volt a helyzet az oktatásügy, a tudomány, a művészetek, egyáltalán a kulturális élet támogatása, fejlesztése terén is. Korszakos jelentőségű volt a nyolcosztályos általános iskola megteremtése, a tankönyvek felülvizsgálata és részleges cseréje, a szakoktatás - vitáktól nem mentes - átszervezése, a nők számára az egyetem előttük korábban elzárt fakultásainak megnyitása, a nemzetiségi iskolaügy messzemenően demokratikus rendezése, a munkások és parasztok középiskolai és főiskolai képzésének előkészítése, a Természettudományi Akadémia, az Országos Művészeti Tanács létrehozása. Jelentős munkát végzett a kultusz-kormányzat az egyetemek átszervezése, a különböző okok folytán megüresedett egyetemi tanári állások rangos tudósokkal való betöltése, a kulturális intézmények működésének biztosítása, többek között az erdélyi oktatási, művelődési intézmények támogatása terén. Szinte hihetetlennek tűnő módon már ezekben a nehéz hónapokban számos országgal, így a Szovjetunióval, Angliával, Franciaországgal, az Egyesült Államokkal eredményes tárgyalásokat folytatott tanárok, szakemberek cseréje, ösztöndíjasok kiküldése ügyében. 179 A kormány és az egyházak kezdetben zavartalan viszonyában súlyos tehertételként jelentkezett a földreform során igénybevett egyházi birtokok ügye. Tovább terhelte ezt a rendőrségnek az egyházi személyeket sokszor indokolatlanul sértő fellépése; a kormányra vetett árnyékot az is, hogy a szovjet katonák atrocitásaival szemben nem tudott eredményesen fellépni. Rontotta természetesen a katolikus egyházhoz fűződő viszonyt az, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kívánságára 1945. április 4-én a kormány kiutasította Angelo Rótta apostoli nunciust, s hogy a Vatikán nem ismerte el az Ideiglenes Nemzeti Kormányt 180 , aminek következménye lett többek között az is, 68
