Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljesítménye 59
hogy a megüresedett főpapi székek betöltésekor nem működött a Horthy-korszakban kialakított megállapodás a magyar kormány jelölési, egyetértési jogát illetően. így lett hercegprímás az a Mindszenty József 181 , akit a magyar kormány nem ajánlott, és aki ezt feltehetőleg nem felejtve vált az új kormány kemény bírálójává. Erre akadt is alkalom, kivált a házassági törvény módosítása váltott ki heves ellenzést a katolikus egyház részéről. A legnagyobb magyar egyház és a kormány viszonyának megromlása csak fokozta a társadalomban 1945 végére felgyülemlett feszültségeket. * * * Összegezve túlzás nélkül megállapítható ugyan, hogy nem volt még egy olyan magyar kormány, amely egy esztendő alatt, s hasonló nehéz körülmények között, vállalt feladatainak olyan mértékben lett volna képes eleget tenni, mint az Ideiglenes Nemzeti Kormány, csakugyan döntő fontosságú változásokon vezetve keresztül az országot. Voltak pillanatok, amikor úgy látszott, hogy túlsegítette a magyar társadalmat azon a mély válságon, amelybe az 1944-es év során jutott. Ez azonban csak látszatnak bizonyult. Az 1945. november 4-i választások már megmutatták, hogy a nemzet átérezte a kialakult helyzet fonákságát, és többségében valami más úton kívánt járni, mint amelyen a szovjet politika Miklós Béla kormányát és az országot elindította. Ennek a más útnak a lehetetlenné válásáról a következőkben megbizonyosodva sodródott a magyar társadalom új és még mélyebb válságok felé. Jegyzetek 1 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának igen nagy irodalmából az itt következő rövid összefoglalóban elsősorban Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet (1944-1945), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. c. monográfiájára, valamint az általa is használt tanulmányokra, illetve forrásközlésre támaszkodtunk. Ezek közül elsősorban Gosztonyi Péter: A Moszkvai Magyar Bizottság történetéből (Új Látóhatár, 1971. 5. sz.), és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának előzményeihez (uo. 1972. 3. sz.) c. tanulmányára, továbbá Korom Mihály: Magyar átállási lehetőségek és tervek 1944 október második felében és novemberében (Hadtörténelmi Közlemények, 1974. 2. sz.) c. tanulmányára, valamint Vida István: Orosz levéltári források az 1944. őszi moszkvai kormányalakítási tárgyalásokról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásáról és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megválasztásáról (In.: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944-1945, Budapest, 1995. 52-107. p.) c. munkákra kell utalnunk. 1 Horthy Miklós (1868-1957) altengernagy, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének utolsó admirálisa. 1920. március l-jétől 1944. október 16-ig Magyarország kormányzója. Ezt követően Németországban, Olaszországban, majd Portugáliában élt. 3 Szálast Ferenc (1897-1946) katonatiszt, a Hungarista, később Nyilaskeresztes Párt megalapítója, 1944 októberében átvette az államfői hatalmat. Amerikai fogságba került. Háborús bűnösként kivégezték. * Veress Lajos, dalnoki (1889-1976) vezérezredes, hadseregparancsnok. A nyilasok letartóztatták. 1947-ben összeesküvés vádjával ismét letartóztatták és elitélték. 1956-ban kiszabadult s Angliába távozott. 5 Vörös János (1891-1968). 1911-ben avatták zászlóssá. 1928-tól a Honvédelmi Minisztériumban, 1931-től a Hadiakadémia tanáraként, majd 1936-tól a Vezérkari Főnökségen teljesített szolgálatot, ekkor már vezérkari ezredesként. 1940 novemberében a 2. gépkocsizó dandár parancsnoka lett. 1941 nyarán, már tábornokként, részt vett a Szovjetunió elleni hadjáratban. Az 1. hadsereg vezérkari főnöke, majd a vezérkar hadműveleti csoportfőnöke, 1943-ban altábornagy, egyben a Honvédelmi Minisztérium anyagi főcsoportfőnöke lett. 1944. április 19-én a Honvéd Vezérkar főnökévé nevezték ki, május 10-én pedig előlépett vezérezredessé. 1944. október 15-én ellentmondásos parancsokat adott ki. November l-jén Kecskeméten átment a szovjet csapatokhoz. Moszkvába vitték, részt vett a kormányalakítást előkészítő tárgyalásokon. Debrecenbe visszatérve, tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi miniszterévé választották. 69
