Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 30. 1945. május 25 468
30. 1945. május 25. II. A közforgalmi repülés főfelügyeleti joga 1944. évi április haváig a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott. A nemzetiszocialista közvetlen befolyás fokozott érvényesülésének egyik legkárosabb, szinte helyrehozhatatlan következménye volt a Sztójay-kormánynak az az intézkedése, amellyel a légi közlekedési ügyeket a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalta. 63 Ezzel az intézkedéssel az akkori kormányzat szépen fejlődő és nagy reményekre jogosító légi közlekedésünket teljesen kiszolgáltatta a mohó német imperializmusnak és ezzel azt teljesen tönkre is tette. Emiatt a kormányintézkedés miatt kellett az európai háború folytán megszüntetett külföldi közlekedési vonalainkon kívül a politikailag és nemzetgazdaságilag nagy jelentőségű belföldi (Erdély, északkeleti Felvidék, posta) járatainkat megszüntetnünk, repülőgép-állományunkat, üzemben lévő repülőtereinket, teljes műszaki berendezésünkkel együtt, sőt a még építés alatt álló, világviszonylatban legkorszerűbb repülőterek közé tartozó ferihegyi repülőterünket is a magyar, illetve a német légierőknek átengednünk. Csupán a továbbépítés kötelezettsége és terhei maradtak meg a kereskedelem- és közlekedésügyi tárcának. Természetesen most már, hogy a polgári repülés létesítményei ezáltal elsőrendű katonai célpontokká válván a szövetséges hatalmak légitámadásai során sorsukat el nem kerülhették. Az előző kormányzat intézkedései folytán repülőgépeink elpusztultak, repülőtereink, a műszaki berendezések siralmas állapotba kerültek és a magyar légi közlekedés lesüllyedt a mai mélypontra. Ebből a reménytelennek látszó helyzetből kell a magyar közforgalmi repülést újból sürgősen megszervezni még akkor is, ha úgyszólván mindent elölről kell is kezdenünk, mert nemzeti létünk, jövőnk, kifosztott országunk érdekei parancsolólag fűződnek a közlekedés helyreállításához. Ezt a helyreállítást pedig, mint életfontosságú közlekedéstechnikai feladatot megoldani a légi forgalom nélkül lehetetlen. Éppen most nem mondhatunk le azokról a technikai fejlődés által nyújtott előnyökről, amit a légi közlekedés jelent gyorsaságban, a közlekedési műtárgyak: utak, hidak létesítésétől, állapotától, időjárási nehézségektől, stb. való függetlenségekben. E közismert előnyök mellett figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a Duna-völgy centrumában vagyunk, tehát forgalomföldrajzi helyzetünk előnyös és azt nem kihasználni közlekedéspolitikai botorság lenne, amelynek az idegen-, a belföldi-, s átmenőforgalom csökkenésével egyaránt, országunk gazdasági élete többszörösen fizetné meg az árát. De ugyanezen okból: kedvezően adott helyzetünkből kifolyólag, a nemzetközi légi jog alapján - függetlenül attól, hogyan szabályozzák azt a békeszerződések - elháríthatatlan kötelezettségek származnak ránk nézve. Ugyanis a rajtunk átmenő szomszédos- és nagytávolságú légi vonalak kiszolgálását (forgalomirányítás, repülőtéri-, légi biztonsági jelző- és rádiószolgálat, időjelző- és iránymérőhálózat fenntartása, service és üzemanyag kiszolgálás, stb.) minden körülmények között el kell látnunk. Ezt vállalnunk kell az esetben is, ha belföldi saját légi járatokat nem tarthatnánk fenn. Végül, de nem utolsó sorban figyelemmel kell lennünk azon politikai nézőpontra, amely szerint megítélve légi közlekedésünk az új Európa elrendezésében a Duna-völgyi ál63 A légi közlekedésü ügyek szabályozásáról szóló 1560/1944. ME sz. rendelet (MRT 1944. 471. old.) utalta a polgári légi közlekedést - a háború tartamára - a honvédelmi miniszter hatáskörébe. 491
