Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 30. 1945. május 25 468
30.1945. május 25. meg kell indítani az újjáépítési anyagok gyártását, de a közszükségleti cikkeket termelő ipar sem maradhat tétlenül. Ma már a legtöbb esetben a technikai előfeltételeket megteremtettük és most a gyárak megindulása és a termelés folytonosságának fenntartása pénzkérdés. A hozzám befutott igények alapján a legszükségesebb összeg, amit a vállalatoknak hitel formájában ez év augusztus hó 1-jéig folyamatosan nyújtanom kellene 1,5 milliárd pengő. A tárca rendelkezésére bocsátandó összeget az alábbi részletekben kívánnám lebonyolíttatni. 1945. június 1-jéig 200 millió pengőt, június hónapban 500 millió pengőt, július hónapban pedig 800 millió pengőt. Ezek az összegek a jegybank által előteremthetők. A vállalatok pénzellátásának sorrendjét az iparügyi miniszter határozza meg. A hitelművelet lebonyolításának módjáról a pénzügyminiszter rendelkezne. A pénz felhasználásának és a pénzgazdálkodásának [sic!] ellenőrzésére a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a Pénzintézeti Központot vennénk igénybe, amire vonatkozólag jelen ülésen külön előterjesztésemben térek ki. 61 Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázatról stencil eljárással készített másolat. Az előterjesztés mellett megtalálható a május 11-i keltezésű kísérőlevele. A két oldalra terjedő előterjesztés első oldalának jobb felső sarkában a beérkezés időpontját rögzítő, piros ceruzával írt „V.12." keltezés látható. 30lg. sz. melléklet (a 30/31. napirendi ponthoz) 52 848/1945. II/2.IpM számhoz. Minisztertanácsi előterjesztés A Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál május hó 10-én tartott értekezleten közölték, hogy a jóvátételi szállításoknak 62 különösen nehézipari vonatkozásban a legsürgősebben meg kell indulnia. Még június hó végéig 12 000 tonna hengerelt árut kell legyártani és ezenfelül a több ízben felsorolt szükséglet gyártásához hozzá kell fogni. A tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy a folyamatos gyártáshoz elengedhetetlenül szükség van nyersanyag importra, elsősorban kokszra Csehszlovákiából, vasércre Jugoszláviá61 Lásd a 30. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pontját. 62 Az előző két szót grafit ceruzával aláhúzták. A Szövetséges Ellenőrző bizottságnál 1945. május 10-én tartott értekezletről készített feljegyzés megtalálható a Miniszterelnökség iratai között. E szerint az értekezleten magyar részről felmerült az igény, hogy bizonyos elszállított szőlővesszőket számítsanak be a jóvátételbe, szovjet részről azonban ezt elhárították, kérték viszont az ország szőlőterületeire vonatkozó adatokat. Orosz részről a távíróhuzalok nagyobb mennyiségét kérték és ezzel kapcsolatban merült fel a koksz- és ércellátás problémája. Kérték orosz részről az öntödék és kapacitásuk jegyzékét, a vasúti sínek feltétfüzetét, valamint kimutatást a lakk- és festékgyárak kapacitásáról. Élénk vita bontakozott ki az árakról, mivel magyar részről a SZEB elnökségének döntése előtt erről nem kívántak nyilatkozni. Orosz részről viszont arra hivatkoztak, hogy a jóvátételi keret kitöltéséhez és a további rendelések programjának összeállításához szükséges ezek ismerete. Hangsúlyozták, hogy csak világpiaci, illetve versenyárakat hajlandók elfogadni. A magyar érvelés szerint az igényelt cikkeknek soha sem alakult ki világpiaci vagy versenyáruk. Orosz részről azt kérték, hogy a minisztériumok adják meg az árakat - figyelembevéve a háború előtti utolsó vásárlásokat és eladásokat. (MOL XIX-A-1-j 1945-VIII-1879) 489
