Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 28. 1945. május 19 442

28.1945. május 19. 28. Jegyzőkönyv Felvétetett 1945. évi május hó 19-én, Budapesten a miniszterelnökségi tanácsteremben tartott minisztertanácsról. Jelen vannak: Miklós Béla miniszterelnök, Takács Ferenc, Molnár Erik, Gerő Ernő, Nagy Imre, Vörös János, Vásáry István, Faragho Gábor, Nagy Ferenc, Erdei Ferenc, Teleki Géza, Valentiny Ágoston, Gyöngyösi János miniszterek, Balogh István államtitkár és Csukásy G. Lajos, a minisztertanács jegyzője. [1] Miklós megnyitójában beszámol az elhurcoltak ügyéről, szerinte a legtöbb panasz Mauthausenből érkezik. Nem tudnak hazajönni. Kormánybizottságnak kell kimenni, szabaddá tenni őket, ruhaneművel, orvossággal ellátni és esetleg kombinált szállítással hazahozatalukat lehetővé tenni. Erdei a bejelentéssel kapcsolatban közli, hogy 2 millió pengője van, ebből a szükséges összeget rendelkezésre bocsátja. Vörös viszont megígéri, hogy gépkocsikat a lehetőség szerint rendelkezésre fogja bocsátani. A minisztertanács megállapodott hogy bizottságot fog az internáltak helyzetének megkönnyítésére és felderítésére kiküldeni.

1 [2] Gerő bejelenti, hogy a rádiónak a hatásköre igen kicsi, kb. 8 km., úgy hogy Budapest 2-őt, amely az országot fedi, vissza próbálják szerezni.

2 A minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 1 Lásd a 31. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. 2 A Laki-hegyi adóállomás, az ottani adótornyok a háborús cselekmények következtében használhatatlanná váltak. Először egy másfél kilowattos adót állítottak üzembe, amelyen keresztül május l-jén indult meg a rádióadás. Rövidesen megoldották egy nyolc kilowattos adóállomás felépítését is. Az e tárgyban 1945. március 28-án Ortutay Gyula, a Magyar Rádió elnökének vezetésével tartott értekezleten információként elhangzott, hogy Romániában, Bulgáriában és Jugoszláviában ekkor még nem engedélyezték a rádióvételt, s hogy a Szovjetunióban a vezető személyek kivételével ekkor csak fixhangolású vagy vezetékes készülékeket hallgathatott a lakosság, s hogy Debrecenben is csupán a kormány tagjai és a Fegyverszüneti Bizottság magyar elnöke tarthatott és használhatott rádiókészüléket. Az illetékes szovjet hatóságok egyébként ekkor csak fixhangolású, valamint szabadtéri hangszórós berendezések használatát tartották megengedhetőnek . (MOL Z-622-34. Közölve: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944—45, Dokumentumgyűjtemény. Szerk.: Gáspár Ferenc, Jenéi Károly, Szilágyi Gábor. Táncsics kiadó, 1970. 332-335.p.) A rádiókészülékeket egyébként a szovjet csapatok bevonulása után be kellett szolgáltatni, s azokat csak a háború befejezése után adták vissza a tulajdonosoknak. 442