Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 22. 1945. április 19 343
22. 1945. április 19. tem. Ez a munkabérek és nyersanyagok áremelkedése miatt nem fedezi ma már a termelési költségeket. A külföldi behozatallal összefüggő tényleges gyógyszerárak pedig a jelenleg érvényben lévő árak többszörösét, 2-200-szorosát[sic!] teszik ki. A készlettulajdonosok tehát árujukat nem bocsátják ki, mert a kapott összegért nem kapnak utánpótlást. A gyárak nem hajlandók olyan áron készíteni új árut és feldolgozni nyersanyagokat, amely összegért a nyersanyag egy tizedét sem képesek beszerezni. A gyógyszergyártás és forgalom megindulása tehát csak akkor várható, ha az árak a termelési és nyersanyag utánpótlási árszinttel párhuzamba kerülnek. Megoldásnak több út kínálkozik. 1) Kényszereszközök alkalmazása. 2) Árszínvonal emelés tételenként. 3) Lineáris áremelés. 4) Gyógyszer-szabadkereskedelem. 5) Árkiegyenlítés és a gyógyszerellátás állami kézbe való átvétele. 1) Kényszereszközök alkalmazása, vagyis a készletek igénybevétele az érvényben lévő hatósági áron csak pillanatnyi eredményt hozhat, de tönkre tenné egyik legfontosabb iparunkat, megszüntetné az utánpótlást és nem volna valóban hatásos, mert a készletek nagyobb része nem hozzáférhető helyen eldugott. 2/a) A tételenkénti áremelés volna a leghelyesebb megoldás. Azonban több, mint 200 gyógyszer helyes ármegállapításához a mostani hullámzó árszínvonal mellett több hónap volna szükséges, a gyógyszerutánpótlás pedig azonnali megoldást kíván. 2/b) A gyáraktól és kereskedőktől gyors ütemben beszerezhető adatok alapján legalább a legfontosabb gyógyszerekre ideiglenes új taxa készíthető. Hátránya - amellett, hogy a legtöbb gyógyszer mai alacsony árát érintetlenül hagyja -, hogy az ármegállapítás hevenyészetten, bizonytalan alapon nyugszik és ha valamennyi gyógyszer új ára nincs egységesen megállapítva, a gyógyszerész receptura kiadása gyakorlatilag nehézkessé válik. 3 A lineáris áremelés 32 , amelyet a Budapesten alakult Gyógyszerügyi Központ az 1944-ben érvényben volt árak nyolcszorosában javasol megállapítani, részleges enyhülést hozna, mert azon gyógyszerek termelése és forgalma megindulna, melyek termelési költsége a megállapítandó nyolcszoros mértékének alatta van. Hátránya, hogy sok gyógyszerre a lineáris áremelés indokolatlanul magas hasznot hajt és a magas áremelés legnagyobb terhét a társadalombiztosító intézmények és kórházak, a legnagyobb gyógyszervásárlók, s ezen a réven az állam viselné. A legfontosabb és nélkülözhetetlen gyógyszerek egy része továbbra sem volna kapható, mert ezek előállítása vagy behozatala a lineáris árszínvonalnál többe kerül, tehát a gyógyszer-helyzet egy igen lényeges része megoldatlan marad. Az Országos Gyógyszerügyi Központ javaslata az érintett nehézségeket egy belső árkompenzáció útján véli kiegyenlíthetőnek. Javaslata szerint a gyógyszergyárak és gyógyszerkereskedők abból a haszonból, amelyet sok gyógyszernél a nyolcszoros áremelés eredményezne, fedeznék azt a veszteséget, mely a gyógyszerek egy részénél nyolcszoros áron való értékesítése mellett előállana. De ez az érdekeltek üzletvitelének szoros ellenőrzését tenné szükségessé, s felette kérdéses, hogy az ellenőrzés haAz előző két szót ceruzával aláhúzták. 354
