Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 22. 1945. április 19 343
22.1945. április 19. tékony volna-e. Bizonyos csak az volna, hogy sok gyógyszer ára indokolatlanul magasra emeltetnék, míg az bizonytalan maradna, hogy ennek ellenében sikerülne-e más gyógyszerek indokoltan magas árát leszorítani. 4 A gyógyszer-szabadkereskedelem mellett előkerül az áru és megindul az utánpótlás. Mivel azonban kevés a nagykereskedő és termelő, ezek megállapodásaikkal megakadályozhatják az egészséges árkialakulást és számtalan visszaélésre adódik alkalom. A túlmagas és ellenőrizhetetlen árakat nagyobbrészt ismét az állami, ill. közintézmények fizetnék meg. 5 Kompromisszumot jelentene, ha a gyógyszerkereskedelmet átmenetileg, (vagy végleg) az állam veszi át és erre kijelölt szerv (egészségügyi anyagraktár) útján bonyolítja le a gyógyszerforgalmat, szükség esetén árkiegyenlítéssel. A gyógyszertaxa elkészítéséig is alacsonyabban lehetne tartani az árszintet. A gyógyszerárakat általában az 1944-es ár négyszeresében 33 lehetne megállapítani, ami nem terhelné súlyosan a fogyasztókat. A gyógyszerkészleteket az anyagraktár vegye át a nagykereskedőktől és gyáraktól olyan áron, ami a termelést és utánpótlást is biztosítja, tehát a négyszeres árszinten felül is. Az anyagraktár gondoskodjon a szétosztásról, mivel erre jelenleg a kereskedelem amúgy sem képes. A négyszeres gyógyszerár és az átvételi ár között a gyógyszerek egész soránál mutatkozó különbözetek az államot terhelnék. Ezt a nagy összeget nagyobb részben fedezni lehetne különösen a fájdalomcsillapító (aspirin) és mellette az altatószerek sokszoros (15-20 szoros) áremelésével. Ezen szerek tömegfogyasztási cikkek, a közönség magas ár mellett is fogyasztaná őket, viszont közegészségügyi szempontból másodrangúak. Ez a közvetett adó nem a komoly betegségben szenvedőket sújtaná. Ezen terv megvalósításához szükséges volna a gyógyszerárkiegyenlítő alaphoz forgótőke és hitelkeret; a gyógyszerelosztáshoz jármű; a monopolizált haszongyógyszerek csempészésének meggátlása és végül az anyagraktár szervezetének kibővítése. Hátrányai főleg, hogy akkor, amidőn azonnali intézkedés szükséges, gyökeres szervezeti reformmal jár, aminek életképes megvalósítása hosszabb időt vehet igénybe, hogy továbbá a felemelt árú fájdalomcsillapító szerek stb. csempészete elvonhatná az alapul vett pénzügyi fedezetet. Az ismertetett megoldási lehetőségek előnyeinek és hátrányainak mérlegelése arra az eredményre vezet, hogy a 2/b) és 3) alatti megoldás kombinálása látszik legcélravezetőbbnek. Általában lineáris áremelés volna keresztülviendő, de nem a túlmagas nyolcszoros, hanem csupán 4 34 szeres alapon. Ekkor biztosítva volna a mai helyzettel szemben a gyógyszer egy részének rentábilis termelése és árusítása és ki volna 35 legnagyobbrészt küszöbölve az az indokolatlan haszon, mely a nyolcszoros áremelésnél előállana. A legfontosabb gyógyszereknél pedig - mintegy 40 alapgyógyszernél - tételenkénti áremelés volna alkalmazandó a beszerezendő adatok alapján, ami egynémelyiknél a négyszeres alatt maradó, a legtöbbnél a négyszeres fölé emelkedő, de a mai feketepiaci árszínvonalnál alacsonyabb árakat eredményezne. " Az előző három szót ceruzával aláhúzták. M A 4-es számot ceruzával bekarikázták. 35 A mondat eddig terjedő részét aláhúzták. 355
