Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 21. 1945. április 18 332

21. 1945. április 18. Pozsony vm., B. Molnár József Zala vm., Ifj. dr. Rainprecht Antal Veszprém vm., Sza­bó István Fejér vm., Vidovics Ferenc Somogy vm., Pálfy Gyula Abaúj-Zemplén vm., dr. Balogh István Szatmár-Bereg-Ugocsa vm. A főispánok száma tehát Kisgazda 8, Kommunista és Szoc. dem. 6, Panaszt 5 és a Polgári Demokrata Párt még kérdéses. 18 18 A számítás úgy értendő, hogy 1945. január 4-től április 18-ig összesen 8 kisgazda, 6 kommunista, 6 szo­ciáldemokrata és 5 parasztpárti főispán kinevezésére került sor. Cser Sándor (1896-1977) kőműves. Az első világháború idején orosz hadifogságban került kapcsolatba a munkásmozgalommal. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség tagja volt, ezért később internálták. 1930­ban a Szociáldemokrata Párt, majd 1945-ben a Kommunista Párt tagja lett. Budapesten a VII. kerületi nem­zeti bizottság munkájában vett részt és a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetsége székházának gondnoka lett. 1945 áprilisától 1945. december 11-ig volt Tolna vármegye főispánja. Ezt követően Tolna vár­megyében a hidak helyreállításánál helyszíni műszaki ellenőrként dolgozott. Hám Tibor (1914-1990) orvos, kisgazdapárti politikus. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945. novem­ber 4-től a Nemzetgyűlés kisgazdapárti képviselője, 1945 áprilisától Sopron vármegye főispánja. 1946 áprilisá­tól a Kisgazdapárt Politikai Bizottságának titkára. 1947 januárjában koncepciós vád alapján letartóztatták, de felmentették. 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált, részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány munkájában. JaczkóPál (1916—) jogász, kisgazdapárti politikus. 1930-tól Budapest Székesfőváros tisztviselője volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945 novemberétől volt a Nemzetgyűlés tagja. 1945-ben Vas vármegye főis­pánja. Pártja Véderő Bizottságának titkára. 1947 januárjában kizárták a Kisgazdapártból. Letartóztatták, s koncepciós összeesküvési perben öt évig tartó kényszermunkára ítélték. 1956-ban Svájcba távozott. Joannovich Emil (1891—) jogász. 1913-tól Temesváron volt pénzügyi fogalmazó, majd a Kereskedelemügyi Minisztérium munkatársa lett; 1923-ban nyugállományba került. 1928-tól az OTI alkalmazottja, később igaz­gatója és ügyészségének vezetője volt. A Nemzeti Parasztpárt jelölte erre a főispáni posztra, de már április vé­gén a Budapesti Nemzeti Bizottság által a Pénzintézeti Központhoz kiküldött bizottság tagja, majd a Pénzin­tézeti Központ alelnöke s az Országos Hitelügyi Tanács elnökének helyettese lett. Pártja ekkor Székely Bélát neveztette ki Komárom-Esztergom vármegyébe főispánnak. Katona János (1907-1987) bőripari munkás, 1935-től tagja volt a Kommunista Pártnak, 1940-ben a bőrös szakszervezet elnöke lett. 1945. áprilisától Győr-Moson-Pozsony vármegye főispánja, majd Budapest alpolgár­mestere volt. 1947-től szövetkezeti elnökként, egy ideig a Pest-vidéki Bőripari Központ vezérigazgatójaként dolgozott. 1949-ben rövid ideig diplomáciai területen is tevékenykedett. B. Molnár József (1908-197 5) 1937-től Budapesten volt középiskolai tanár. A Parasztpárt tagja lett. 1945 jú­niusában választották be az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945-től 1946-ig volt Zala vármegye főispánja. 1946­tól 1947 augusztusáig tagja volt pártja Országos Nagyválasztmányának. 1947-ben átlépett a Független Magyar Demokrata Pártba. If}, dr. Rainprecht Antal (1908-1996) jogász, 1930-tól 1936-ig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd. 1936-tól 1938-ig törvényszéki jegyző, 1938-tól a Goldberger S. és Fiai Rt.-nél igazgató. 1945. április 17-től a Kisgazdapárt bi­zalmából nevezték ki Veszprém vármegye főispánjává. 1945. október 25-én az ellene indított támadások hatá­sára lemondott, ügyvédként dolgozott. 1947 elején letartóztatták. 1948-tól 1954-ig Kistarcsán, majd Recsken volt. 1956 novemberében Ausztriába távozott. Szabó István (1896-1958) kalaposmunkás. 1921-től volt a Szociáldemokrata Párt tagja. 1919-ben az endrődi direk­tórium elnökhelyettese, 1924-től 1929-ig a Kalapos Munkások Szakegyletének az elnöke volt, majd Budapesten a Gázműveknél dolgozott s a Szociáldemokrata Párt XI. kerületi szervezetének elnökeként működött. 1945 február­jában a Budai Nemzeti Bizottság tagja lett. 1945 áprilisától 1948-ig Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja volt. Vidovics Ferenc (1900-1976) tanító, újságíró, 1930-tól a Független Kisgazdapárt budapesti főtitkára volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945-1946-ban Somogy vármegye főispánja, a Nemzetgyűlés tagja volt 1947. január 23-ig, akkor internálták, majd bebörtönözték. 1956-ban kiszabadult, s november 3-án pártjának főtitkárhelyettese lett. A forradalom után Ausztriába, majd az Egyesült Államokba távozott. Pálfy Gyula a Szociáldemokrata Párt jelöltje volt, de hivatalát nem foglalta el. Zemplén vármegye főispán­jává 1945. június l-jével dr. Borbély Enrdét (1913-?) nevezték ki, aki 1934-től állt közszolgálatban, 1945 ele­jén a Belügyminisztérium közjogi osztályán teljesített szolgálatot. Abaúj vármegye főispánjáról külön intézkedtek, lásd a 26. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. Dr. Balogh István (1912-) muzeológus, levéltáros. 1933-tól 1945-ig a Déri Múzeumban dolgozott. Paraszt­párti politikusként 1945-től 1948-ig Szatmár vármegye, majd 1949-ig Hajdú vármegye főispánja. 1949-től 1957-ig a Déri Múzeum igazgatója, majd Nyíregyházán múzeumi munkatárs, 1963-tól 1975-ig Szabolcs-Szat­már megye levéltárának igazgatója volt. 337

Next

/
Thumbnails
Contents