Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 21. 1945. április 18 332
21. 1945. április 18. Pozsony vm., B. Molnár József Zala vm., Ifj. dr. Rainprecht Antal Veszprém vm., Szabó István Fejér vm., Vidovics Ferenc Somogy vm., Pálfy Gyula Abaúj-Zemplén vm., dr. Balogh István Szatmár-Bereg-Ugocsa vm. A főispánok száma tehát Kisgazda 8, Kommunista és Szoc. dem. 6, Panaszt 5 és a Polgári Demokrata Párt még kérdéses. 18 18 A számítás úgy értendő, hogy 1945. január 4-től április 18-ig összesen 8 kisgazda, 6 kommunista, 6 szociáldemokrata és 5 parasztpárti főispán kinevezésére került sor. Cser Sándor (1896-1977) kőműves. Az első világháború idején orosz hadifogságban került kapcsolatba a munkásmozgalommal. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség tagja volt, ezért később internálták. 1930ban a Szociáldemokrata Párt, majd 1945-ben a Kommunista Párt tagja lett. Budapesten a VII. kerületi nemzeti bizottság munkájában vett részt és a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetsége székházának gondnoka lett. 1945 áprilisától 1945. december 11-ig volt Tolna vármegye főispánja. Ezt követően Tolna vármegyében a hidak helyreállításánál helyszíni műszaki ellenőrként dolgozott. Hám Tibor (1914-1990) orvos, kisgazdapárti politikus. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945. november 4-től a Nemzetgyűlés kisgazdapárti képviselője, 1945 áprilisától Sopron vármegye főispánja. 1946 áprilisától a Kisgazdapárt Politikai Bizottságának titkára. 1947 januárjában koncepciós vád alapján letartóztatták, de felmentették. 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált, részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány munkájában. JaczkóPál (1916—) jogász, kisgazdapárti politikus. 1930-tól Budapest Székesfőváros tisztviselője volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945 novemberétől volt a Nemzetgyűlés tagja. 1945-ben Vas vármegye főispánja. Pártja Véderő Bizottságának titkára. 1947 januárjában kizárták a Kisgazdapártból. Letartóztatták, s koncepciós összeesküvési perben öt évig tartó kényszermunkára ítélték. 1956-ban Svájcba távozott. Joannovich Emil (1891—) jogász. 1913-tól Temesváron volt pénzügyi fogalmazó, majd a Kereskedelemügyi Minisztérium munkatársa lett; 1923-ban nyugállományba került. 1928-tól az OTI alkalmazottja, később igazgatója és ügyészségének vezetője volt. A Nemzeti Parasztpárt jelölte erre a főispáni posztra, de már április végén a Budapesti Nemzeti Bizottság által a Pénzintézeti Központhoz kiküldött bizottság tagja, majd a Pénzintézeti Központ alelnöke s az Országos Hitelügyi Tanács elnökének helyettese lett. Pártja ekkor Székely Bélát neveztette ki Komárom-Esztergom vármegyébe főispánnak. Katona János (1907-1987) bőripari munkás, 1935-től tagja volt a Kommunista Pártnak, 1940-ben a bőrös szakszervezet elnöke lett. 1945. áprilisától Győr-Moson-Pozsony vármegye főispánja, majd Budapest alpolgármestere volt. 1947-től szövetkezeti elnökként, egy ideig a Pest-vidéki Bőripari Központ vezérigazgatójaként dolgozott. 1949-ben rövid ideig diplomáciai területen is tevékenykedett. B. Molnár József (1908-197 5) 1937-től Budapesten volt középiskolai tanár. A Parasztpárt tagja lett. 1945 júniusában választották be az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945-től 1946-ig volt Zala vármegye főispánja. 1946tól 1947 augusztusáig tagja volt pártja Országos Nagyválasztmányának. 1947-ben átlépett a Független Magyar Demokrata Pártba. If}, dr. Rainprecht Antal (1908-1996) jogász, 1930-tól 1936-ig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd. 1936-tól 1938-ig törvényszéki jegyző, 1938-tól a Goldberger S. és Fiai Rt.-nél igazgató. 1945. április 17-től a Kisgazdapárt bizalmából nevezték ki Veszprém vármegye főispánjává. 1945. október 25-én az ellene indított támadások hatására lemondott, ügyvédként dolgozott. 1947 elején letartóztatták. 1948-tól 1954-ig Kistarcsán, majd Recsken volt. 1956 novemberében Ausztriába távozott. Szabó István (1896-1958) kalaposmunkás. 1921-től volt a Szociáldemokrata Párt tagja. 1919-ben az endrődi direktórium elnökhelyettese, 1924-től 1929-ig a Kalapos Munkások Szakegyletének az elnöke volt, majd Budapesten a Gázműveknél dolgozott s a Szociáldemokrata Párt XI. kerületi szervezetének elnökeként működött. 1945 februárjában a Budai Nemzeti Bizottság tagja lett. 1945 áprilisától 1948-ig Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja volt. Vidovics Ferenc (1900-1976) tanító, újságíró, 1930-tól a Független Kisgazdapárt budapesti főtitkára volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945-1946-ban Somogy vármegye főispánja, a Nemzetgyűlés tagja volt 1947. január 23-ig, akkor internálták, majd bebörtönözték. 1956-ban kiszabadult, s november 3-án pártjának főtitkárhelyettese lett. A forradalom után Ausztriába, majd az Egyesült Államokba távozott. Pálfy Gyula a Szociáldemokrata Párt jelöltje volt, de hivatalát nem foglalta el. Zemplén vármegye főispánjává 1945. június l-jével dr. Borbély Enrdét (1913-?) nevezték ki, aki 1934-től állt közszolgálatban, 1945 elején a Belügyminisztérium közjogi osztályán teljesített szolgálatot. Abaúj vármegye főispánjáról külön intézkedtek, lásd a 26. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. Dr. Balogh István (1912-) muzeológus, levéltáros. 1933-tól 1945-ig a Déri Múzeumban dolgozott. Parasztpárti politikusként 1945-től 1948-ig Szatmár vármegye, majd 1949-ig Hajdú vármegye főispánja. 1949-től 1957-ig a Déri Múzeum igazgatója, majd Nyíregyházán múzeumi munkatárs, 1963-tól 1975-ig Szabolcs-Szatmár megye levéltárának igazgatója volt. 337
