Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 21. 1945. április 18 332
21. 1945. április 18. A minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult azzal a hozzáfűzéssel, hogy a városi és megyei főispánokat válasszák el. [13] Egyben felhívták a Büm.-ot, hogy a titkos és általános választásra az előkészületeket tegye meg. 19 [14] A minisztertanács Takács előterjesztésére úgy határozott, hogy március 15-ike nemzeti, április 4-ike utáni következő vasárnap a felszabadítás és május 1-je a munka ünnepe lesz. 20 [15] Takács [1.] iparügyi miniszteri biztosok kinevezésére tesz előterjesztést 21 A minisztertanács hozzájárult. [16] [Takács:] 2. A munkabér emelésnek a Dunántúlra való kiterjesztését 22 , melynél " Lásd a 49. sz. jegyzőkönyv 6. és az 51. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját. 20 A jegyzőkönyv mellett megtalálható az Iparügyi Minisztérium 51 090/1945. sz. rendelettervezetének két példánya, az indoklása és a minisztérium április 14-én kelt kísérőlevele. Ez a tervezet csak május 1-je ünneppé nyilvánítására vonatkozott. Indoklása egyebek mellett a következőket tartalmazta: „Magyarországnak a német megszállás alól való felszabadításával a demokratikus eszmék itt is immár szabadon érvényesülhetnek. Ezekkel kapcsolatos az ipari munkásságnak az az évtizedes törekvése, hogy május 1-je - amelyet a munkásság már régóta a maga ünnepének tekint - nemzeti ünneppé nyilváníttassák és erre a napra - az egyéb nemzeti ünnepekhez hasonlóan az ipari munka szünetelése kimondassék." A rendelet - olvasható az indoklásban - „a munkásságnak a demokratikus eszmék diadalrajuttatása körüli magatartásáért ezen az úton kívánja elismerését kifejezésre juttatni." A rendelettervezeten Miklós Béla több változtatást eszközölt, így a „Május 1. nemzeti ünnepé nyilváníttatik." mondatban a „nemzeti" szót többször aláhúzta és fölé írta: „munka ünnepe"; a lap szélére egyrészt: „III. 15", másrészt: „ápr. 4." illetve mégegyszer: „IV. 4. felszabadulás ünnepe" szavakat írta . Átjavította továbbá a rendelettervezetnek a következő mondatát: „Nem vonatkozik ez a rendelkezés a közérdekből nélkülözhetetlen ipari munkára." Az „ipari" szót áthúzta, a lap aljára pedig oda írta: „közhivatal", majd „generati rendel." Lásd az 1390/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. május 1. 21 Az Iparügyi Minisztérium 51 079/1945. sz. előterjesztése, a rendelet tervezete és kísérőlevelük megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Az előterjesztés szerint a közlekedési nehézségek, illetve a posta- és távbeszélő összeköttetés hiánya tette szükségessé, hogy törvényhatóságonként legyen képviselete az Iparügyi Minisztériumnak s így sürgős ügyekben közvetlenül intézkedhessek. Megemlítette, hogy ezt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság is nyomatékosan kívánta. Lásd az 1620/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. május 10. Végrehajtásáról az 52 650/1945. IpM rendelet intézkedett (uo.). 22 Az Iparügyi Minisztérium 51 053/1945. sz. előterjesztése (amely nincs a jegyzőkönyv mellett, de megtalálható a Miniszterelnökség iratai között: MOL XIX-A-1-j 1945-VII sz. n.) utalt arra, hogy az 50 540/1945. IpM sz. rendelettel az ipari alkalmazottak munkabérét 130%-kal, az 50 557/1945. IpM sz. rendelettel pedig a bányászok munkabérét az 1944. évi alapbér 180%-ával felemelte. "Ezen rendeletet - olvasható az előterjesztésben - a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottságnak bemutattam, onnan azonban azok mindeddig vissza nem érkeztek, s így azok még meg nem jelentek, a bérmegállapítások sürgősségére való tekintettel azonban az akkor felszabadított területeken ideiglenesen érvénybe léptettek. Az ország teljes felszabadulásával szükségessé vált, hogy a munkabérek rendezése - ha egyelőre ideiglenesen is - az egész országra kiterjesztessék." Kérte az említett rendeletekben foglaltak szerinti munkabéreknek az egész ország területén való alkalmazását. Az előterjesztésen szerepel Miklós Béla megjegyzése: „elfogadva" és a lap aljára írták: „Népszava, Szabad Nép" - ami arra utal, hogy csak a napilapok útján került a nyilvánosság elé a határozat. 338
