Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 21. 1945. április 18 332
21. 1945. április 18. Valentiny: A kitüntetések rendszeresítése és adományozása az államfő joga. A Főtanács jogai közé ez felvéve nincs, tehát vagy a Főtanács, vagy a Nemzetgyűlés hatáskörébe utalják. [7] [Miklós:] A Főtanács előző nap tartotta első ülését. Erről a következőkben számolhat be: Oltványi kinevezése egyszerű ügy volt, azonban egy honvéd igazságszolgáltatás alá tartozó halálra ítélt kegyelmi kérése már nem volt tiszta ügy. Miután ő a honvéd-bíráskodásért a felelősséget nem vállalhatja, javasolja, hogy előadója a HM legyen. Jegyzőt is kívánnak, akit a Miniszterelnökség jelöljön ki név szerint. A Nemzetgyűlés elnöke első helyetteséül Sántha Kálmánt, másodikul Juhász Nagy Sándort jelölte meg. El kell dönteni a miniszterelnök helyettesének személyét. 12 (Megállapodtak abban, hogy a miniszterelnök helyettesét a Min.eln., HM és Igü. fogja esetenként kisorsolni.) 12 Az államfői jogkör gyakorlásáról az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-i ülésén bizonyos mértékig intézkedett, amennyiben a kinevezési hatásköröket meghatározta. Ezen túlmenően azonban rövidesen szükségessé vált azon államfői jogokról való döntés is, amelyekről az Ideiglenes Nemzetgyűlés nem intézkedett, így a népbíróságok felállításáról szóló rendelet kapcsán szükségessé vált a kegyelmezési jogkör szabályozása (lásd 6. sz. jegyzőkönyv 6. napirendi pontját). A kérdés áthidalására az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága és a kormány az igazságügyminiszter előterjesztése alapján 59/1945. Ein. sz. rendelkezésével (MK 1945. február 10.) létrehozta a Nemzeti Főtanácsot. Ennek tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, a kormány elnöke és egy, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága által választás útján kiküldött olyan politikai bizottsági tag, aki nem volt tagja a kormánynak. A Nemzeti Főtanács 1945. április 17-én tartott első ülésén Zsedényi Béla bejelentette, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága a március 12-én tartott ülésén a Nemzeti Főtanács harmadik tagjának Gerő Ernőt, póttagjának pedig Révai Józsefet választotta meg. Bejelentette továbbá, hogy a Politikai Bizottság felkérte az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségét és a minisztertanácsot, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének és a miniszterelnöknek a Nemzeti Főtanácsban szereplő helyettesét jelölje ki. Egyben közölte, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöksége az elnök helyetteseként a Nemzeti Főtanácsban dr. Sánta Kálmánt, míg az Ideiglenes Nemzetgyűlésben való elnöklésben elsősorban Juhász Nagy Sándor alelnököt jelölte ki. Felkérte a miniszterelnököt, hogy a minisztertanács is jelölje ki az ő helyettesét. Erről lásd a 24. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. Ugyanekkor, megállapította Zsedényi Béla, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága és a 388/1945. ME sz. (MK 1945. március 29.) rendelet a honvéd büntetőbíráskodással kapcsolatos kegyelmezési jogot a Nemzeti Főtanácsra ruházta ugyan, de nem jelölte meg azt, hogy ki legyen az ilyen ügyek előadója. Úgy határoztak, hogy amíg a minisztertanács e tekintetben rendeleti úton nem intézkedik, ezeket az ügyeket is az igazságügyminiszter adja elő a Nemzeti Főtanácsban. Tárgyalták továbbá Szolár László tartalékos főhadnagy, Szalánczi Béla tartalékos zászlós és Dobos György törzsőrmester kegyelmi ügyét, akiket a honvéd vezérkar főnökének bírósága hűtlenség bűntette miatt a honvédseregből való kicsapásra, lefokozásra és kötél általi halálra ítélt. Elutasították Rostás József és Kovács János kegyelmi kérelmét, akiket a Szegedi Bíróság elsötétítés idején elkövetett fegyveres rablás és emberölési kísérlet miatt halálra ítélt. Végül kinevezte a Nemzeti Főtanács Oltványi Imrét a Magyar Nemzeti Bank elnökévé. Dr. Sánta Kálmán (1903-1956) ideggyógyász, egyetemi tanár, pártonkívüliként vett részt az Ideiglenes Nemzetgyűlés munkájában. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés alelnöke lett. Juhász Nagy Sándor (1883-1946) ügyvéd, egyetemi tanár, függetlenségi párti politikus, 1918-ban a Károlyikormány közoktatásügyi államtitkára, majd 1919 januárjától a Berinkey-kormány igazságügyminisztere volt. A két világháború között - rövid bécsi emigráció után - Debrecenben a református egyház főjegyzője volt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés alelnöke lett. 335
