Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - A miniszterek, a kormány összetételének változásai 32
szintén képtelenek voltak fizetést folyósítani a közigazgatás helyi képviselőinek. Az igazgatás tehát a szétesés állapotát mutatta. A kormány hatóköre - a fegyverszüneti egyezmény értelmében - egyébként is a front mögötti 50-100 kilométeres zónát követve folyamatosan tolódott nyugatra. Ez azt jelentette, hogy még 1945. április 30-án is csak a Gönc-Hercegszántó vonaltól keletre, illetve délre eső területen volt intézkedési lehetősége, és csak júniustól kezdve terjedt ki hatásköre az ország egészére. A fegyverszüneti egyezmény értelmében a kormánynak vissza kellett vonnia mind fegyveres erőit, mind közigazgatási tisztviselőit és közegeit az 1937. december 31-én érvényben volt határokig. Ez ügyben meg is tette a szükséges intézkedéseket, mégsem volt teljesen egyértelmű e tekintetben sem a helyzet: a Maniu gárdisták magyarellenes akciói láttán a romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1944. november 14-én úgy határozott, hogy a román közigazgatásnak el kell hagynia Észak-Erdélyt, és csak 1945. április 9-én engedélyezte Sztálin a román hatóságok visszatérését. Közben a szovjet hadsereg parancsnokságának hozzájárulásával demokratikus helyi szervek alakultak magyar és román részvétellel, nyitva volt a határ, a magyar pengő forgalomban maradt, a különböző szervek a debreceni kormányhoz fordultak ügyes-bajos dolgaikkal. Csak a magyar kormány passzivitásán múlott, hogy nem váltak intenzívebbé a kapcsolatok ezen idő alatt. Ellenkező irányú bizonytalanság keletkezett az északkeleti határrészen, ahol ukrán nacionalisták, arra számítva, hogy esetleg népszavazásra kerül sor Kárpátalja egyes területeinek hovatartozását illetően, a magyar lakosságot elhurcolták, s hasonló volt a helyzet a déli határszakaszokon is, ahol jugoszláv partizánok léptek fel azzal az igénynyel, hogy egyes Magyarországhoz tartozó községeket elcsatoljanak. 75 Végül, de nem utolsó sorban - mint erről már szóltunk - behatárolta a kormány hatáskörét az országot megszállva tartó szovjet hadsereg mindenre kiterjedő hatalma és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szélesen megszabott jogköre. A miniszterek, a kormány összetételének változásai Semmi kétség sem lehet afelől, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány a front érdekeit szem előtt tartó szovjet igényeknek megfelelő összetételben alakult meg. A még Szálasi oldalán harcoló magyar hadosztályok bomlasztása, esetleg átállítása szempontjából volt elsődleges fontosságú a három ismert nevű tábornoknak a kormányban való részvétele. A szovjet csapatok gyors előrenyomulásának arányában, majd az európai háború befejezése folytán a katonai szempontok háttérbe szorultak, s csökkent a katona-miniszterek szerepének a fontossága - munkásságuk értékétől függetlenül is. így, mivel más szempontok sem indokolták a helyükön maradásukat, rövidesen felmerült a leváltásuk gondolata, s elsősorban a baloldal részéről heves támadások célpontjaivá váltak. A rangban legidősebb tábornok, dalnoki Miklós Béla személye 1944 őszén azért került előtérbe, mert 1944 októberében - bár az 1. magyar hadsereget mint parancsnok, sokak által soha meg nem bocsátott módon magára hagyta - ő tette a legtöbbet, s nem is teljesen eredménytelenül, a magyar hadsereg egy részének átállítása érdekében. Neki személyesen politikai ambíciói nem voltak. Ezt mutatja többek között az is, hogy 32
