Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 20. 1945. március 29 311
20. 1945. március 29. 7.) fuvarozási illeték 48 millió 8.) cukoradó 130 millió 9.) ásványolajadó 70 millió 10.) szeszegyedáruság 200 millió 11.) dohányjövedék 500 millió 12.) vámjövedék 60 millió Összesen: 1809 millió pengő az a közbevétel, aminek az elmaradásával számolni kell. Ezen közbevételeken felül elmarad a nagyüzemek bevételeinek a legnagyobb része. A posta, távirda, távbeszélő bevétele az előző évnek alig néhány százaléka. Az államvasutak bevételei csaknem száz százalékig elmaradtak, minthogy teljesítménye csaknem kizárólag hadi szállítmány, amely után semmi bevétel nincsen. Hasonlóan nincsen jelenleg bevétele az állami vasgyáraknak, bányáknak. Az üzemek elmaradó bevétele legalább 1200-1500 millióra tehető. Ha az új kiadások összegét veszem, ami a fentebb már ismertetett tételek szerint: 1.) jóvátételek összege 175 millió 2.) hadsereg szervezés 1000 millió 3.) orosz csapatok ellátása 1200 millió 4.) háborús pusztítások pótlására 1000 millió 5.) nagyipari üzemek részére 250 millió Összesen: 3625 millió és ezekhez számítom az elmaradó bevételeket ami közbevételnél 1800 millió üzemi bevételek elmaradása 1200 millió Összesen: 6625 millió az az összeg, ami az államháztartásban, mint hiány jelentkezik, aminek fedezéséről előreláthatólag gondoskodni kell. Ezt az összeget adóztatással előteremteni nem lehet, mert a termelés a háború következtében annyira visszaesett, hogy ha annak eredményéből ilyen összeget igénybe venne az állam, akkor a lakosság életszínvonala esnék annyira le, ami elviselhetetlen lenne. Egyszerűen bankjegyszaporítással fedezni ezt az összeget, azt jelentené, hogy a bankjegy forgalmat 50-60%-kal növelnénk egy esztendő alatt, ami igen súlyos következményekkel járna elsősorban a munkásságra és a tisztviselőkre. Kölcsönnel kell ennek a hiánynak jelentős részét fedezni, amely természetesen csak belső kölcsön és nagyságánál fogva csak kényszerkölcsön lehet. A kényszerkölcsön keresztülvitelének módja csak a forgalomban levő bankjegyek bemutatásának elrendelése lehet. A bemutatás alkalmával kell a bemutatott bankjegymennyiség egy részét az állam részére kölcsön adni. Önként ilyen nagy összegű kölcsönt a bankjegy birtokosai nem fognak adni. A bemutatásnál a bankjegyeket természetesen meg kell jelölni. Ha a bankjegy a bemutatás után is változatlan címlet marad, akkor a bemutatás a birtokosnak nem lesz érdeke. A megjelölést igyekszik maga eszközölni, mert így nem kell kölcsönt adnia. Ezért szükséges a bemutatás kapcsán a címlet értékét megváltoztatni, leszállítani és már a leszállítás összegét is kölcsönként elismerni. Ez esetben a birtokosnak nem áll 323
