Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 20. 1945. március 29 311

20. 1945. március 29. érdekében a megjelölést magának eszközölni, mert akkor a csökkenés bankjegyeinél nem kölcsön, hanem értékveszteség lenne. Az érték-leszállítás szükségesnek látszik azért is, mert ez esetben a külföldre kivitt, és [az] esetleg ott előállított bankjegyeket teljes értékben nem lehetne a felszabadult országba, vagy országrészbe visszacsempészni. Míg, ha az eddigi bankjegyek változatlanul maradnak forgalomban, azokat teljes értékben lehet visszacsempészni. A bankjegynyomtatás ezúton sem lesz teljesen elkerülhető, mert a jelenlegi bankjegyeket ki kell cserélni, hogy azoknak az ország területén kívül [i] szaporítását és visszajuttatását meg lehessen akadályozni és hogy a szükségleteknek ama részét, ami a kényszerkölcsönnel fedezve nem lenne, pótolni illetve fedezni lehessen. Előterjesztésemet a kényszerkölcsönre vonatkozólag a 15 534/1945. PM szám alatt tettem meg, melyet a minisztertanács 1945. évi február hó 22-én tárgyalt.

49 A bankjegynyomtatás kérdésében a minisztertanács határozata alapján 15 072/1945. PM szám alatt 1945. évi január hó 19-én, 15 228/1945. PM szám alatt 1945. évi február hó 3-án, 15 606/1945. PM szám alatt 1945. évi február hó 23-án tétetett előterjesztés az orosz parancsnokság, illetve az Ellenőrző Bizottság felé. E kérdésben a minisztertanács a 15 763/1945. PM számú előterjesztés alapján 1945. évi március hó 9-én határozott legutóbb, amely határozat alapján a Magyar Nemzeti Bank a 16 336/1945. PM szám alatt 1945. évi március hó 14-én hivatott fel, hogy a bankjegynyomtatásra szükséges intézkedéseket tegye meg, egyrészt a szovjet kormány segítségével történő bankjegynyomtatás, másrészt a saját nyomdájában leendő bankjegynyomtatás tekintetében.

50 Egyrészt annak következtében, hogy a kisegítő fizetési eszközként előállíttatni elhatározott szükségpénzek előállítása a városi nyomda üzemének bezárása miatt nem következett be, holott azt a minisztertanács 1945. évi január 18-án elhatározta,

51 másrészt amiatt, hogy a pénzintézetek és a Nemzeti Bank készpénz-mennyiségét az orosz hadsereg hadizsákmányként lefoglalta,

52 a minisztertanács pedig 1945. évi február hó 22-én a kényszerkölcsönre irányító előterjesztést a napirendről levette,

53 az elrendelt bankjegynyomtatás pedig legalább 1-15 hónapot vesz igénybe, amíg az előállított bankjegyek forgalomba kerülhetnek, átmenetileg az állampénztár fizetőképessége a hadseregszervezés, a tisztviselői rendkívüli segélyek, a nagy ipari és bányaüzemek részére adott kölcsönök következtében nem látszik biztosítottnak. A fizetőképesség megszűnése pedig igen súlyos következményeket vonhat maga után. Ennek elkerülését célozta az a kérelem, amely 15 358/ 1945. PM szám alatt 1945. évi február hó 10-én terjesztetett elő, s amely a hadizsákmányként igénybe vett bankjegyek visszaadására irányult és azon kérelem, amely 15 652/1945. PM szám alatt 1945. évi február hó 24-én terjesztetett elő, s amely 400 millió pengő kölcsönként adá** Lásd a 12. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját. 50 Lásd a 15. sz. jegyzőkönyv 9. napirendi pontját. 51 Lásd az 5. sz. jegyzőkönyv 2., a 8. sz. jegyzőkönyv 1., a 11. sz. jegyzőkönyv 11., a 12. sz. jegyzőkönyv 3., a 15. sz. jegyzőkönyv 5. és 9. napirendi pontját. 52 Lásd a 7. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 10. jegyzetét. 53 Lásd a 12. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját. 324