Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 20. 1945. március 29 311

20. 1945. március 29. 3.) a fegyverszüneti szerződésben vállalt azon kötelezettség, hogy a Magyarország területén levő orosz haderők szükségletét Magyarországnak kell fedezni, 4.) a háború pusztításainak helyreállítása, pótlása (utak, hidak, épületek, vasút, posta stb. elpusztult berendezéseinek pótlása), 5.) a nagy ipari üzemek kölcsönökkel támogatása, hogy anyagbeszerzési és munkabér kiadásaikat teljesíthessék. Ezeknek a korábbi költségvetésben nem szerepelt kiadásoknak összegét nemigen lehet megállapítani már most pontos számszerűséggel. Az azonban kétségtelennek látszik, hogy a 3000 millió pengőnek nem alatta, hanem felette lesz ezen új szükségleteknek az összege. Ez az összeg már, mint fedezetlen hiány jelentkezik az előző évi költségvetés bevételeivel szemben. Nem férhet azonban kétség ahhoz sem, hogy azok a bevételek, amelyek az államnak az 1944. évben rendelkezésére állottak, erre az évre lényegesen megcsökkent összegekkel fognak jelentkezni. A mezőgazdaság az új termésig bevételekre nem számíthat, mert az 1944. évi termés felett már nem rendelkezik, állatállománya oly mértékben megapadt, hogy abból eladásra, tehát bevételre nem számíthat. Ha valamely készpénz-tőkével rendelkezik, ezt elsősorban a folyó évi termelés költségeire kell használni, nem adófizetésre. Budapest és a nagyobb vidéki városok házai olyan állapotban vannak, amely mellett azok jelentékeny része lakásul nem használható. A házadó-bevétel igen jelentős része ezért elmarad. A nagy ipari, kereskedelmi vállalatok adófizetésére sem lehet számítani, mert még a munkabéreket is csak az államtól részben már megkapott, részben remélt kölcsönökből tudják csak fizetni. Az általános forgalmi adó bevételi összege még az áremelkedések dacára is jelentősen vissza fog esni, mert a forgalom maga feltűnően megcsökkent. Vagyonátruházási illeték alig lesz, mert nincs vagyonátruházás. A fogyasztási adóbevételek a fogyasztás csökkenése nyomán feltétlenül leapadnak. A cukoradó és ásványolajadó bevételei szinte teljesen megszűnnek. A szeszegyedáruság bevételeiből alig fog valami megmaradni. Legfeljebb a szesztermelési adó formájában lehet egy megcsökkent bevételt biztosítani. A vámbevételek jóformán megszűnnek, minthogy egyelőre nincs vámköteles forgalom. A dohányjövedék bevétele csaknem teljesen megszűnt, minthogy az orosz parancsnokság mindössze 170 tonna dohányt bocsátott a magyar kormány rendelkezésére. Azt egyáltalán nem lehet tudni, hogy az 1944. évi termelésből tud-e még a kormány valamit biztosítani a dohányjövedék számára. Számszerűleg véve az elmaradó közbevételeket: 1.) a házadó fele, figyelemmel arra, hogy kb. 70%-a a házadónak Budapestre és a nagyobb vidéki városokra esik 80 millió 2.) társulati adónak legalább 50%-a 65 millió 3.) forgalmi adónak legalább 50%-a 450 millió 4.) fényűzési forgalmi adó egészben 46 millió 5.) vagyonátruházási illeték 80%-a 80 millió 6.) okirati illeték 50%-a 80 millió 322