Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 20. 1945. március 29 311
20. 1945. március 29. ték át. E jegyzékben szerepelt már a jelen jegyzőkönyv 2-13., 24-29. és 33. napirendi pontjaként tárgyalt előterjesztés is, bár a 33. napirendi pontként említett témát utólag ceruzával írták fel a jegyzék aljára. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a 2-13., a 16., a 24-29. és a 33. napirendi ponthoz tartozó előterjesztés szövege. Ezek közül a 16. napirendi ponthoz tartozó előterjesztést 20/a. sz. mellékletként közöljük. A 22. és a 34. napirendi ponthoz tartozó dokumentumokat a Pénzügyminisztérium, illetve a Külügyminisztérium iratai között található példányok alapján közöljük 20/b-c. sz. mellékletként. 20/a. sz. melléklet (a 20/16. napirendi ponthoz) 16 449. PM 1945. Minisztertanácsi előterjesztés Mélyen Tisztelt Minisztertanács! Helyben Azok az igények, amelyek az állammal szemben pénzügyi téren jelentkeznek, szükségessé teszik, hogy az államháztartás helyzetét 46 illetőleg az igen tisztelt minisztertanács elé tárjam a következőket: Abból a célból, hogy megállapítható legyen, milyen összegű bevételekről kell gondoskodni, hogy az állami kiadások fedezhetők legyenek, felkértem az egyes minisztériumokat, hogy szükségletükről adjanak tájékoztatást, adják be költségvetésüket. E felhívásra a kért adatok nem érkeztek hozzám. Ezért a szükségletek tekintetében csak az előző év költségvetésének adataira vagyok utalva. Az 1944. évi költségvetésben 6140 millió pengő kiadás volt előirányozva, amelyből személyi kiadás 2590 millió, dologi kiadás 2620 millió, beruházás 550 millió, államadósságok kamata 380 millió. A bevételek összege 5860 millió, amelyből az üzemek bevétele (posta, vasút, vasgyár, állami erdők, postatakarék) 1960 millió, közjogi bevétel 3600 millió, tárca bevételek 300 millió. Kétségtelen, hogy úgy a kiadások, amint a bevételek összegei erre az évre jelentős változások alá esnek. Ezeknek a változásoknak mértékét nem lehet ugyan pontosan megállapítani, azonban vannak tények, amelyeket máris meg lehet állapítani és azoknak a költségvetés számadataira 47 módosító befolyását legalább hozzávetőleg le lehet mérni. Kétségtelen, hogy a kiadások oldalán igen jelentős összegeket kívánó, eddig nem volt szükségletek vannak. Ezek főbb tételei a következők: 1.) a fegyverszüneti egyezményben vállalt jóvátétel egy évi összege, amely cca 175 millió pengő, 2.) az új hadsereg-szervezés költségei, amelyek összegének csak egy része a honvédelmi miniszter 2058/ III-1945 sz. átiratában jelzett 1000 millió, 48 46 Az előző két szót ceruzával aláhúzták. 47 Az előző két szót ceruzával aláhúzták. 48 A honvédelmi miniszter 1945. március 3-án közölte a pénzügyminiszterrel, hogy a honvédség 2. hadosztályának felállítása annyira előrehaladt, hogy rövidesen részt fog venni a hadműveletekben. A hadműveletekkel összefüggésben álló kiadások fedezésére kérte az 1 milliárd pengő hitelt, amelyből azonban azonnali felhasználásra egyelőre csak 200 millió pengőt kívánt igénybe venni, (HIL HM 1945-2058) A honvédelmi miniszter ugyan határozottan a „2. hadosztályról" írt, valószínű azonban, hogy két hadosztály, vagyis az 1. és a 6. hadosztály felállításáról volt szó. Lásd a 21. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját és jegyzetét. 321