Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 19. 1945. március 28 300

19. 1945. március 28. [11] Erdeinek arra a bejelentésére, hogy a Nemzetgyűlés elnöke Varga Ubult

11 a rendőrséghez óhajtja kineveztetni, majd onnan [a] testőrségbe akarja vezényelni, a minisztertanács úgy határozott, hogy értesíti Zsedényit, hogy fedezet hiányában nem fogja a Büm. alkalmazni. [10. folyt.] A 33. § 500 000 pengős hitelénél az összeget 100 000 pengőre szállítják le, viszont az 1. pont összegét is ugyanilyen összegre emelik fel. Vásáry pótindítványára belügyminisztert felkérik, hogy a végleges közigazgatási törvényt hat hónap alatt a minisztertanács elé terjeszteni tartozik.

12 Mindezen módosításokkal, illetve kiegészítésekkel a minisztertanács a javaslatot elfogadja. [12] Erdei a csendőrség feloszlatása és államrendőrség megszervezése rendelettervezetét ismerteti. Miklós a csendőrség

13 létszámát kérdi, melyre Erdei azt a választ adja, hogy a 30 000-es létszám már el lett fogadva.

14 Hosszabb vita után végre megállapodnak abban, hogy 30 000-en belül maradjon a létszám. A 7. § arról szólt, hogy ki lehet tagja az önkormányzati testületnek s kizáró okként említette többek között azt, hogy ha valaki élet, vagyon vagy szemérem elleni bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség valamint népbíróság által büntetendő bűntett, vagy vétség miatt lett elítélve, vagy vád alá helyezve. Ebből hagyták el a vád alá helyezésről szóló részt. A 17. § a választás útján betöltendő önkormányzati állásokról szólt. Ezek között szerepelt a főszolgabíró is, a vita alapján ezt törölték és ceruzával írva a következő új bekezdést illesztették a szövegbe: „A főszolgabírói állás megszűnik, hatáskörét a járási főjegyző látja el, akit a törvényhatósági bizottság választ." Az eredeti II. fejezet a járási szervezet módosításáról, pontosabban a járási önkormányzat létrehozásáról szólt s kimondta, hogy a járási képviselőtestületet közvetett választással a járás területén lévő községi képviselőtestületek kiküldötteiből kell megalakítani; intézkedett továbbá a járási főbíró választásáról és helyettesének, a járási főjegyzőnek a kinevezéséről. Ezt a fejezetet azonban teljes egészében áthúzták, azaz lemondtak a járási önkormányzat létrehozásáról. A tervezet 23. §-a arról intézkedett, hogy a „már közszolgálatban állott személyt csak akkor lehet megválasztani, visszatartani, visszafogadni, megerősíteni, vagy kinevezni, ha igazolása megtörtént, vagy folyamatban van; az utóbbi esetben az igazolási eljárás eredményétől függő hatállyal." Ezt a szöveget vitték át a háború folyamán helyükön maradt tisztviselők további alkalmazásáról intézkedő 18. §-hoz - amely többszöri változtatás után végül a 13. § számot kapta. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. 44. §-a megszüntette a törvényhatósági jogú és a megyei városok tanácsát. A 10. napirendi pont folytatását lásd all. napirendi pont után. 11 Varga Ubulról nincsenek további ismereteink. 12 A kisgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek felsorolásában szerepelt az, hogy „Határoz a költségvetésben előirányzott, de nem részletezett hitel felhasználása tárgyában." Ezt módosították úgy, hogy „költségvetés híján a 100 000 pengőt meg nem haladó összegű kiadások tárgyában". A felsorolás első pontja eredetileg arról szólt, hogy a kisgyűlés „határoz az 500 000 pengőt meg nem haladó vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés és az ezekkel kapcsolatos jogügyletek megkötése tárgyában." Ennek határértékét szállították le ugyancsak 100 000 pengőre. A közigazgatás újabb átfogó rendezésére Miklós Béla kormánya idején nem került sor. 13 A csendőrség szót Molnár Erik tintával aláhúzta és a lap szélére írta: „helyesen rendőrség, Molnár." M Lásd a 4. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját és a 4/a. sz. mellékletet. 303