Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 19. 1945. március 28 300

19. 194S. március 28. Nagy vita fejlődik a csendőrségi igazolások körül, melyben Vörös, Faragho (aki ekkor érkezett meg) Valentiny, Vásáry azon az állásponton vannak, hogy aki büntetlen tudott maradni egy ilyen mindnyájuk által gyűlölt szervezetben, az feltétlen megérdemli, hogy minden téren megtartsa jogait, viszont Erdei, Molnár azon az állásponton vannak, hogy testületi felelősséget kell kimondani. Miklós és Gyöngyösi áthidaló javaslatot tesznek, hogy a politikai pártokkal a belügyminiszter tárgyalja le. Erdei: Ebben egyetért és kéri, hogy a pártközi értekezlet az internálási, a csendőrügyet, nemzeti bizottságok és a főispánok kérdését tárgyalja le. A minisztertanács ekképpen is határozott.

15 [13] Majd Erdei még Kiss Roland államtitkárrá történendő kinevezéséről beszél, azonban még nem terjeszti elő, mert az ügyet nem bírálta felül. Gyöngyösi ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy neki külügyminiszter-helyettes lenne rendszeresítve, azonban jobbnak találna államtitkárt.

16 [14] Valentiny népfőügyésszé Dr. Kerekesházy József

7 bírót hozza javaslatba, melyhez a minisztertanács hozzájárult. [15] Vörös javasolja, hogy az 1. honvéd gyalogezredet „Vitéz Kiss János 1. honvéd gyalogezred", az I. őrzászlóaljat „Bajcsy Zsilinszky Endre" őrzászlóaljnak neveztessék el.

18 A javaslatot a minisztertanács elfogadta. 15 A csendőrségről illetve a rendőrségről szóló rendeletek kérdését a minisztertanács érdemben az április 23-i ülésén (23. sz. jegyzőkönyv 5. és 6. napirendi pont) tárgyalta. Az internálásról lásd a 20. sz. jegyzőkönyv 35. napirendi pontját; a nemzeti bizottságokról a 21. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját, míg a főispánokról a 21. sz. jegyzőkönyv 12. napirendi pontját. A pártközi értekezlet e tárgyakban folytatott tárgyalásáról nincsenek ismereteink. i6 Kiss Roland (1888-1967) tisztviselő, szociáldemokrata politikus. 1918-ban Szabolcs vármegye kormánybiztos-főispánja, 1919-ben a direktórium elnöke, majd a Belügyi Népbiztosság munkatársa. 1919 után ötévi fegyházbüntetésre ítélték. 1945 után nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, 1945. április l-jétől belügyminisztériumi adminisztratív, majd 1948-tól honvédelmi minisztériumi államtitkár, egy ideig az Állami Hatáiügyi Bizottság elnöke volt. Tevékenyen részt vett a református egyház életében. A Külügyminisztériumba csak októberben neveztek ki államtitkárokat; lásd a 62. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontját. "Dr. Kerekesházy József ügyvéd, törvényszéki jegyző, majd bíró; írói, történetírói tevékenységet is folytatott, 1945 előtt a Kis Újság állandó cikkírója volt. Részt vett az ellenállási szervezkedésben, 1945 után a Polgári Demokrata Párt tagja lett. Közvetlenül kinevezése után támadás indult ellene, azzal a váddal, hogy a Sztójay-, illetve a Szálasi-kormány Propaganda Minisztériumának előadója volt. (Néplap 1945. április 12.) Népfőügyészként csak 1945 augusztusáig dolgozott, ekkor a kormány elnöke kérte, hogy adja be lemondását, lásd a 48. sz. jegyzőkönyv 35. napirendi pontját. 18 Az előterjesztés (20 919/ Ein. II. 1945. HM sz,) megtalálható a jegyzőkönyv mellett; ennek szövege semmivel sem mond többet, mint ami a jegyzőkönyvben olvasható, közlésétől ezért eltekintünk. 304