Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - A hatalom szovjet birtokosai 12

igyekeztek megszerezni a lakosság által esetleg elrejtett értékeket: 1945 márciusában az újságokban hirdetés jelent meg arról, hogy megalakult a Szovjet Hadsereg Bevásárlási Irodája,

21 amely gyakorlatilag kész volt mindent megvásárolni. Ez a gazdasági szorítás - a magyar kormány minden kérése, javaslata, tiltakozása ellenére - csak lassan engedett. A bányák visszaadására 1945 júliusában

22 került sor, az iparvállalatokat, tizenkét gyár kivételével, július 1-je után adták vissza a magyar tulajdonosoknak,

23 a zárolt terményekből jószerint csak kölcsönt kapott az ország, főleg Budapest közellátására; illetve amikor októberben felszabadítottak ebből egy részt, azt jóvátételi célra el is szállították,

24 a rádió májusban kezdte meg a műsor sugárzását,

25 a vasutat 1945 októberében bocsátották a magyar állam rendelkezésére,

26 míg csak november közepén közölte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, hogy mentesítették a magyar ipart a Vörös Hadsereg ellátásának kötelezettsége alól.

27 A Vörös Hadsereg különböző szintű parancsnokságainak a teljhatalmát az 1945. január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény nemcsak megerősítette, de amennyiben kimondott olyan dolgokat is, amelyek addig a megszállt területen a gyakorlatban alig fordultak elő, tulajdonképpen ki is szélesítette. Ilyen jellege volt pl. az egyezmény 16. pontjának, amennyiben ez leszögezte, hogy időszakos vagy egyéb irodalmi termékek kiadása, behozatala és terjesztése Magyarországon, színielőadások rendezése, mozgóképek bemutatása, a rádióállomások, a posta, a távíró, a távbeszélő működése csak a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnoksággal való megegyezés alapján történhetett. Nem hozott lényeges változást - legalábbis az első időben - a fegyverszüneti egyezmény 18. pontja alapján a három nagyhatalom képviselőinek részvételével létrehozott Szövetséges Ellenőrző Bizottság sem. Az egyezmény - egyébként a szövetségeseknek a hadihelyzetet figyelembevevő megállapodása alapján - eleve túlsúlyt biztosított a szovjet félnek, amennyiben kimondta, hogy az Ellenőrző Bizottság a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság elnöksége alatt alakul. Még egyértelműbben szólt erről az Ellenőrző Bizottság szervezetéről készített és a magyar kormánynak átadott ismertetés, amely szerint „az Ellenőrző Bizottság a szovjet hadvezetés egy szerve, és ezért a szovjet hadvezetőség alatt működik". Külön is leszögezte ez a feljegyzés az esetleges illúziók elhárítása céljából, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Brit Birodalom kiküldöttei is a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének, helyettesének és munkatársainak vezetése alatt fognak dolgozni. Ebből következőnek jelezte, hogy az összeköttetés, az érintkezés felvétele az Amerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom és a magyar kormány, illetve miniszterei között csakis az Ellenőrző Bizottság elnökének, vagy helyettesének útján történhet.

28 A Szövetséges Ellenőrző Bizottság feladata a fegyverszüneti feltételek végrehajtásának szabályozása és ellenőrzése volt; ezen általánosan megfogalmazott szerepén túl kiemelte az egyezmény a magyar fegyveres erők leszerelése és békeállományba helyezése, a Magyarországon lévő német vagyon megőrzése, a háború során az egyesült nemzetek, illetve Csehszlovákia és Jugoszlávia területéről Magyarországra került értékek visszaszolgáltatása, a magyar javak, követelések idegen államok vagy állampolgárok részére való elidegenítésének megakadályozása terén rá háruló feladatokat. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság leglényegesebb feladata azonban az első időben kétségbevonhatatlanul a szovjet hadsereg igényeinek kielégítése, később a jóvátételi tár14