Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 3. 1945. január 4 103
3. 1945. január 4. Szabolcs várai.: Dr. Erőss János (kisgazda) Szabolcs-Ung k.e.e.: Szabó József (szoc. dem.) Bihar várai.: Erdei Károly (szoc. dem.) Baranya vm. és Pécs: Dr. Boros István (kommunista). Szatmár, Bereg, Ugocsa megyék részére kéri, ne a pártok emberei kerüljenek be, hanem a belügyminiszter a maga emberét állíthassa főispánnak, egy elsőrendű közigazgatási szakembert, mert itten nagyon zilált viszonyok vannak és feltétlen szakemberre van szükség, aki az itten szükséges szervezést el tudja végezni. Erre nézve később tesz jelentést. Minisztertanács az előterjesztést tudomásul vette. 6 6 A kérdést az 1945. január 3-án tartott pártközi értekezlet tárgyalta. E szerint - a fent említetteken túl - a Kommunista Párt kapta Borsod, Gömör vármegye és Miskolc város főispánságát; a Kisgazdapárt megkapta Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, a Szociáldemokrata Párt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, míg a Parasztpárt Bács-Bodrog vármegye főispánságát. Az értekezleten Erdei, mint az ügy előadója kérdésesnek jelezte, hogy a főispáni állás, miután a múltban erősen diszkreditálódott, betöltendő legyen-e, mégis a közlekedési nehézségek miatt szükségesnek mondta a decentralizációnak ezt a módját. Felmerült Valentiny részéről az is, hogy a „főispán" név helyett a kormánymegbízott elnevezést használják.Végül Gerő véleménye alapján zárták le a kérdést, aki azt hangsúlyozta, hogy jobb a régi név, mivel arról mindenki tudja, hogy mit jelent. (MOLXVIII-3 1945-37 ein.) Milassin Kornél (1883-1956), 1902-től hivatásos katonai szolgálatot teljesített, 1933-ban ezredesként került nyugállományba. Kisgazdapárti politikusként 1945-1946-ban Heves vármegye főispánja. Később a Magyar Szabadságpárt tagja lett, majd 1947-től pártonkívüliként vett részt a Nemzetgyűlés illetve az Országgyűlés munkájában. Szobek András (1894-1986) ácsmunkás, 1919-ben a Vörös Őrség századparancsnoka. 1920-tól a Szociáldemokrata Párt, 1944 októberétől a Kommunista Párt békéscsabai majd megyei titkára, 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, illetve 1967-ig nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1945 januárjától Békés vármegye főispánja. 1945. szeptember 27-től 1947 novemberéig a Közellátásügyi Minisztérium politikai államtitkára, majd 1949 szeptemberéig a Közellátási Hivatal vezetője, egyidejűleg a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára volt. 1949 szeptemberétől 1950 májusáig moszkvai magyar követként dolgozott, 1950 májusától külkereskedelmi miniszter, 1953 decemberétől pekingi magyar követ, majd 1954 júliusától 1956. október 24-ig begyűjtési miniszter volt. Karácsonyi Ferenc (1889-1966) ácsmester. 1922-től volt tagja a Szociáldemokrata Pártnak, 1935-től 1944-ig a hódmezővásárhelyi pártszervezet titkára volt, majd a Kommunista Párt tagja lett. 1944 decemberében beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945 januárjától 1949 végéig Csongrád vármegye főispánja volt. Őry István (1889-1963) gazdálkodó. 1930-tól volt tagja a Kisgazdapártnak, 1938-ban a debreceni pártszervezet elnöke lett. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés és 1945 januárjától a Politikai Bizottság tagja. 1945 januárjától 1947 augusztusáig Hajdú vármegye és Debrecen város főispánja volt. Nagy Zoltán (1901-1989) állatorvos. 1944 decemberében a Parasztpárt küldötteként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett.1945 januárjától 1945 novemberéig Csanád-Arad- és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánja volt. 1948-tól Kanadában élt. Dr. Erőss János (1889-1962) nyíregyházi ügyvéd, 1906-tól a Függetlenségi és 48-as Párt, majd 1930-tól Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjának a tagja volt, 1936-ban csatlakozott a Kisgazdapárthoz. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1944. október 31-től a szovjet hatóságok megbízásából Szabolcs vármegye főispánja lett, 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. 1945. január 4-től Szabolcs és Ung, majd 1945. január 27-től egyszersmind Szatmár, Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánja volt. 1945. november 6-án a Szabolcs vármegyei főispánsága alól felmentették (helyére sógorát, dr. Andrássy Dániel nyíregyházi lakost nevezték ki). 1945 decemberétől 1946 márciusáig a Kisgazdapárt országos pártigazgatójaként is dolgozott. 1946 februárjától 1946 novemberéig a Jóvátételi Hivatal elnöke, majd 1947 szeptemberéig közellátásügyi miniszter volt. 1948 márciusában külföldre távozott, s az Egyesült Államokban élt. 105
