Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 3. 1945. január 4 103

3. 1945. január 4. [5] Dr. Vaîentiny ismerteti a közalkalmazottak igazoltatásáról szóló rendeletet, melyet a tanácson ismertetett kisebb változtatásokkal a minisztertanács elfogadott. Az igazoltatás nem terjed ki az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjaira, elnökségére, az Ideiglenes Nemzeti Kormány tagjaira, a politikai államtitkárokra, a vezérkar főnökére és a főispánokra. A rendelet miniszterelnöki szám alatt fog megjelenni.

7 [6] Dr. Valentiny ismerteti a közalkalmazottaktól kiveendő eskü s fogadalom szövegét, melyeket a minisztertanács elfogadott.

8 [7] Dr. Vásáry István ismerteti a dohányjövedék ügyét. A miniszterelnök kérte, hogy a dohánygyár 15 tonnán felüli termelését a katonai igénybevétel alól mentesítse az orosz katonai parancsnokság. A napi gyártmány 20 tonna, ugyancsak kérte, hogy az országos készletből is mentesítsék a hadsereg szükségletén felüli részt a pénzügyi kormányzat szükségleteinek fedezésére. Az orosz katonai parancsnokság a mai napra ígérte a válasz megadását, de az még nem érkezett meg.

9 [8] Dr. Vásáry István ismerteti a tisztviselői illetmény rendezéséről szóló rendelkezést. Eddig a Központi Illetményhivatal rendezte az állami tisztviselők fizetését, most ezt ideiglenesen a helyi szerveknek kell rendezni, városoknak és vármegyéknek. Szabó József esetében elírás történt, mivel ő Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánja lett. Szabó József (1904- ) mint a Szociáldemokrata Párt tagja 1944. november 14-én a debreceni II. kerületi rendőrkapitányság vezetője lett. Főispánként zavaros pénzügyi, gazdasági ügyekbe keveredett: a balassagyarmati törvényszéken eljárás folyt ellene. Ezért pártja 1945. július 19-én visszahívta és dr. Balassa Gyula (1905-1974) jogászt, igazságügyminisztériumi büntetőintézeti titkárt, szociáldemokrata politikust neveztették ki a helyére, aki 1946-ban, miután megvált a főispáni poszttól, altábornagyi rangban országos rendőrfőkapitány lett. 1950 augusztusában letartóztatták és tizenkét évi fegyházbüntetésre ítélték. 1954-ben felülvizsgálták az ügyét és rehabilitálták. Nyugdíjazásáig az Országos Erdészeti Főigazgatóságon dolgozott. Bihar vármegye esetében elírás történt: Erdélyi Károlyt (1888-?) nevezték ki főispánnak. Korábban Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület nyomdájában volt nyomdász és korrektor. 1945 augusztusában kérte a felmentését; augusztus 9-én Kiss Jánost, a Szociáldemokrata Párt orosházi titkárát nevezték ki Bihar vármegye főispánjává. Boros István (1891-1980) 1918-ban, orosz hadifogságban részt vett a kommunista pártszervezet létrehozásában. Hazatérése után a pécsi városi számvevőség díjnoka, majd 1923-tól 1936-ig a felsőkereskedelmi iskola tanára volt. Politikai magatartása miatt nyugdíjazták. A Trieszti Általános Biztosító Társaságnál dolgozott. 1944 végén a Kommunista Párt pécsi szervezetének titkára lett, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. 1945 januárjától Baranya vármegye, majd 1946 júniusától 1947 novemberéig Pécs város főispánja volt. 1948-ban külügyi szolgálatba lépett: Belgrádban és Moszkvában dolgozott. 1949-től 1960-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának főigazgatója volt. Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék főispáni tisztét ideiglenesen Erőss Jánossal töltötték be. Lásd a 23/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. január 4. 7 Lásd a 15/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. január 4. 8 Lásd a 18/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. január 4. 9 Lásd a 2. sz. jegyzőkönyv 2/a. sz. mellékletét. A kérdés rendezését 1945. február 14-én 15420/1945. sz. levelében ismételten kérte Vásáry pénzügyminiszter a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól. (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz 1055/FB 1945.) Lásd még a 15. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját. 106