Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

578 1416 augusztus 2 után meg: primo incepissent a parte meridionali, penes quandam viam magnam iuxta fossatum antiquum in fine térre Chycho vocate, ubi signum metale fecissent; et ibidem saliendo ipsam viam ad sinistram partém pergendo per bonum spatium, tandem etiam aliam graminosam viam saliendo prope quoddam aliud fossatum antiquum, in fine cuius a parte cuiusdam alterius vie similiter signum metale fecissent; postremo per idem fossatum directe gradiendo veniendo ad viam penes aliud fossatum, ubi exeundo ab eadem via a parte eiusdem possessionis Ormand in quodam monticulo Buchhalm vocato similiter signum metale fecissent. Mindezeknek a határmegjelöléseknek Omor-i Cholnek György nevében Mihály fia: András és Imre fia János nevű jobbágyai ellentmondtak. - Majd az aradi káptalan Ormán nevű birtokát a parte possessionis Emelke ily módon határoltatta el: primo incipiendo a quadam sessione inter quasdam terras arabiles supra quendam monticulum in opposito dicte possessionis Emelke habitum procedendo signum metale fecissent; ab illó monticulo directe procedendo in fine dictarum terrarum arabilium penes quandam viam de dicta villa Emelke progredientem similiter signum metale [fecissent,...] directe semper ad partém occidentalem eundo pervenissent ad quoddam pratum, penes quod simiüter signum metale consignassent. E határok ellen Emelke-i Rethy Péter nevében Emelke-i Berzy Simon fia: Mihály ellentmondott. Ez ellentmondások miatt a nevezett Omor-i Cholnek Györgyöt és Emelke-i Rethy Pétert a káptalannal szemben vízkereszt nyolcadára a királyi jelenlét elé idézték, de ők az idézésre nem jelentek meg. Másodízben a Quasi modo vasárnap utáni kedden (ápr. 9.) Mondola-i János királyi ember és a csanádi káptalan küldötte kiszállt Ormán birtokra, hogy azt az aradi káptalannak statuálja, s akkor a nevezett Omor-i Cholnek György nevében annak Kwlchar (dictus) Mihály nevű jobbágya, Emelke-i Rethy Péter nevében pedig annak Iwand-i György nevű officiáüsa mondott ellent, mire Szt. György nyolcadára idézték meg őket. E nyolcadról az ügy eljutott Szt. Jakab nyolcadára, de ekkor sem jelentek meg. - A káptalan harmadszor is megkísérelte beiktatását, amikor a csanádi káptalan kiküldöttje Kelemen pap, a Szt. Katalin-oltár rector-a volt, aki Mondola-i Lőrinc fia: Miklós királyi emberrel Kisasszony-nap utáni szerdán (szept. 11.) Omor-i Cholnok György nevében jobbágya, Kulchar (dictus) Mihály, Rethy Péter nevében pedig jobbágya és familiárisa, Themes (dictus) György ismét ellentmondott, amiért uraikat Szt. Mihály nyolcadára idézték meg a királyi jelenlét elé. Innen az ügy eljutott (1416) vízkereszt nyolcadára, amikor ismét nem jelentek meg. - Ez oklevelek bemutatása után a káptalan megbízottja ítéletet kért. Mivel az aradi káptalan a királyi és csanádi káptalani emberekkel három ízben is kiszállt a nevezett Ormán birtokhoz, hogy azt a maga számára statuáltassa, de mind a három határjárásnál, bár más senki sem mondott ellent, a nevezett Omor-i Cholnek György és Emelke-i Rethy Péter mind a három alkalommal ellentmondtak, de megidéztetésük ellenére sem a király, sem később két alkalommal az országbíró előtt nem jelentek meg és mivel az ország jogszokása szerint, aki birtokügyben három ízben is megidéztetvén nem jelenik meg, akkor a statutio-t az ellentmondás ellenére is végre kell hajtani, az országbíró kérte a csanádi káptalant, hogy statuálja Ormán birtokot az aradi káptalannak, nem véve figyelembe Györgynek és Péternek ellentmondását és erről tegyenek jelentést a királynak Szt. György nyolcadára. E nyolcadon az aradi káptalan nevében Imre olvasókanonok mint procurator bemutatta a csanádi káptalan válaszát, amely szerint Chanad-i Ferenc mester, a királyi kúriából külön kiküldött királyi ember a káptalani megbízottal Ormand birtokot