Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)
Lukács nevű, továbbá testvérének: magnus Pálnak Paph (dicti) Péter és Antal nevű Harkyan-i jobbágyaival őt a nyílt úton fegyveresen megtámadva, súlyosan megverték, megsebesítették, s jobbágyai közül még többeket összevertek és illetlen szavakkal gyalázták. Papíron, zárlatán pecsét töredékeivel. DL 10466. (NRA 259-29.) - (M.) 1903 Máj. 18. Valladolid. Zs. követei, köztük Jakcs Mihály miles és Ottobonus de Bellonis prothonotarius, Alfonz aragón királyhoz. A saragossai érseket fossza meg egyházmegyéjétől, Petrus de Luna-t pedig vesse fogságba, hogy a zsinatnak ki lehessen szolgáltatni. - Finke IV. 30. (Kronarchiv Barcelona.) - (M.) 1904 Máj. 20. (Bude, 25. die oct. pasce) Garai Miklós nádor királyi parancsra Szt. Jakab nyolcadára elhalasztja a fehérvári káptalan által Kanysa-i István mester, Miklós özvegye (nob.) és fia: János ellen a Fejér megyei Zegredi más néven Thape birtok határjárásának történt ellentmondás miatt keletkezett pert, mivel János az érsekkel együtt a királynál tartózkodik. Pecsétje távol lévén, az oklevelet Peren-i Péter országbíró pecsétjével erősítteti meg. Papíron, zárlatán gyűrűspecsét nyomával. DL 10467. (NRA 1699-159.) - (M.) 1905 Máj. 20. (f. IV. a. Urbani) Miklós leleszi prépost és a konvent előtt Nabrad-i János Fia: János belátva, hogy a Szatmár megyei, secus fluvium Zamus lévő Nabrad birtok fele - amelynek megszerzéséért Gerecz-i Bálint fia: János diák mester pert indított ellene - rite legitimeque és öröklött jogon János diákot, uterinus testvérét: Mihályt és patruelis testvéreit: Fülöp fiait: Miklóst, Pált és Berecket illeti, örökjoggal és visszavonhatatlanul átengedi nekik a birtok felét, videlicet lineam eiusdem a parte orientis existentem, linea vero ipsius ex parte dicti fluvii Zamus habita magának tartva meg, János diák pedig - testvérei nevében is - ezt megelégedéssel nyugtázza. A felek továbbá kötelezik magukat arra, hogy - Nabrad-i Jánosnak és nővéreinek a Szatmár megyei Waya birtokban levő, a nőágat megillető része kivételével - minden, jelenleg idegen kézen lévő birtokukból azt, amit iuridice, a királytól vagy bármi más úton megszereznek, ugyancsak örökjoggal megfelezik egymással. Hártyán, függőpecséttel. Fráter cs. lt. 7-1. (DF 279061.) 1906 Máj. 20. (in Chenger, f. IV. a. Elene) Theth-i János fia: János Szatmár megye alispánja és a négy szolgabíró bizonyítják, hogy a Vaya-i Ábrahám és István kérésére mediantibus nostris sigilüs Vaya birtokra kiküldött Ewr-i Bálint előtt Vaya-i Ananyas/Anyas/Ananias megtagadta, hogy igazságot szolgáltasson famulus-a: László részéről, aki titokban megszökött Ábrahámtól és Istvántól, s akit unacum Ábrahám ad exercitum adducere voluisset, és bár Ábrahám és István eltiltották őt ettől, Ananyas ipsum Ladislaum contra prohibitionem eorundem deportasset. Papíron, hátlapjára nyomott pecsétek száma a fényképen nem állapítható meg. DL 96908. (Vay cs. berkeszi lt.) 1907 Máj. 21. Zs. Győrödi Pobor István és testvérei részére átírja 1412. aug. 28-i adománylevelét (ZsO III. 2581) és a garamszentbenedeki konvent 1412. okt. 8-i iktatólevelét (ZsO III. 2766). - Hazai okmt. II. 205. (Pászthory cs. lt., ma DL 43323 - Múz. törzsanyag, Nagy Imre-gyűjt.) - (M.)