Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

* Jún. 29. Überling. Zs. a budai káptalanhoz. - Bakács: Pest m. 1304, reg. - Helyesen Zs. a pannonhalmi konventhez (792). 792 Jún. 29. (Vberlingh, in Petri et Pauli) Zs. a pannonhalmi konventhez. Iktassák be királyi új adomány címén Nema-i Kolos (dictus) Jakab fiait: Ambrust és Jeromost a Komárom megyei Néma a Dunával és szigetekkel meg dunai halászóhelyekkel, Vrnepenema, Nemanegede, Melertew más néven Gwnyw szintén a Dunával és dunai halászóhelyekkel, Kyskezew, Naghkesw, Symandteleke birtokba és birtokrészekbe, valamint az ezekhez in quadam piscina seu lacu Dudwagh vocato tartozó résszel, amelyet egykor Symandtelke-i Péteré volt; továbbá Was appellatam cum portu navigii seu naulo ibidem in fluvio Danubii habito et exigi consueto, necnon insulis et piscaturis Danubialibus vulgo tanya vocatis et septem predia Arpatelek vocata, necnon alia predia scilicet Beed nuncupata. Minderről az esetleges ellentmondók nevével neki tegyenek jelentést. Kijelölt királyi emberek: Iohannes f. Iwachon de Ekly, Thomas f. Thome, Ladizlaus f. Iohannis, Iacobus f. Petri de Werestw, Gregorius f. Cosme de Ronka. A pannonhalmi konvent 1415. szept. 4-én kelt jelentéséből, amelyet Zs. 1424. febr. 10-i privilégiuma tartott fenn. DL 10362. (NRA 273-7.) 793 Jún. 29. (Bude, 60. die oct. Georgii) Garai Miklós nádor a fehérvári káptalanhoz. Zala megye 1408. jún. 25-én prope villám Mandhyda tartott közgyűlésén a veszprémi káptalan nevében megjelent János mester kanonok kérésére kiküldött Gergely diák káptalani, Zenthmarthon-i Antal királyi és Zenthmargytha-i András nádori emberek bejelentették, hogy amikor a közgyűlés 16. napján - csütörtökön - (júl. 10.) az ott tőle kapott utasítás értelmében vissza akarták iktatni a veszprémi káptalant Felkezy birtokban 15 lakott sessio-ba cum terris ad duo aratra sufficientibus et fenetis ac vineis ad easdem sessiones spectantibus, valamint a Chomp nevű ligetbe cum terris trium aratrorum inter opidum Thapolcza et eandem Kezy existentibus, ennek ellentmondott Felkezy-i Thola (dictus) János özvegye és Mihály fia: Bereck, valamint Ratolth-i Gyula mester familiárisa, ezért a közgyűlés elé idézték őket a káptalan ellenében. - Itt Gyula mester azzal indokolta ellentmondását, hogy a káptalan el akart foglalni egy jókora részt az ő öröklött Alkezy nevű birtokából és négy sessio-t - három lakottat és egy lakatlant - Felkezy birtokban, amelyeket csere útján szerzett Felkezy-i Sampson fiaitól: Balázstól és Lászlótól, az özvegy (proc. Thomas sartor) és Bereck (proc. rufus Antal) pedig azt állították, hogy két-két Felkezy-i sessio-jukat akarta a káptalan elfoglalni. Minthogy mindhárman készek voltak jogaikat oklevelekkel bizonyítani, Gyula mester azonban csak azután, hogy visszaszerezte az Alkezy birtokra vonatkozókat generationalis testvérétől: Pakos-i Domokos fiától: László mestertől, a birtokcserére vonatkozót pedig Sámson fiainak utódától: Pencz-i Gervasius-tól - akivel emiatt pert folytat a királyi kúriában -, elrendelte, hogy Gyula mester Szt. György nyolcadán mutassa be a jogi vagy más úton visszaszerzett okleveleit, a Felkezy-iek pedig Szt. Mihály nyolcadán mutassák be előtte a magukéit a királyi kúriában. - Halasztások után jelen nyolcadon, amikorra a perhez negyedik és ötödik félként csatlakoztak Felkezy-i Tamás fiai: Jakab sacerdos és Antal, először a felperes (proc. János mester kanonok és dékán) mutatta be okleveleit, éspedig elsőként Zs. 1407. máj. 12-i privilégiumát, amely átírta László király 1082. ápr. 29-i privilégiumát a veszprémi egyház földjeinek