Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

és villa-Ínak körülhatárolásáról és összeírásáról (ZsO II. 5484 és Dipl. ant. I. 233). Ennek egyik articulus-a szerint in villa Kezy habét ecclesia terram ad duo aratra, silvam bonam, iobagiones septem, exequiatores duos, molendina tria, vineas duas. További jogai bizonyítására a felperes öt oklevelet mutatott be: 1. Béla király év nélküli oklevelét, amelyben engedélyezte Simon mester veszprémi kanonoknak, hogy Zala-i prédiumát a Szt. Mihály-egyházra hagyja, éspedig 500 hold földet, 9 emberfőt, 2 szőlőt és egy malmot (Reg. Arp. 126). - 2. Béla király 1180. évi oklevelét, amelyben örök jogon Chomp nevű - általa Eleknek nevezett - papjának adományozott Thapolcza és Kezy villa-k között egy ligetet három aratrum földdel, amely liget és föld in tribus partibus trium viarum disterminaretur obiectu, ez utak Thapolcza-ból Apathy-ba, Thapolcza-ból Kezy-be, ill. Hegmagas villa-ból az Egregh folyóhoz vezetnek (Reg. Arp. 135). - 3. A fehérvári káptalan 1247. évi chirographált oklevelét arról, hogy Simon mester veszprémi cantor visszaadja a káptalannak a Zala megyei Kezy prédiumot, amelyet apja: Chompo, a veszprémi egyház prépostja adományozott az egyháznak, ez viszont Simon mester kérésére Simon testvéreinek: Lázárnak és Eleknek adja a prédium földjeinek és ligeteinek felét, valamint haszonvételei közül egyebek mellett - a rajta lévő két malmot, amelyek egyike Dyzl villa-nál van, másika pedig vulgo Zerdamolna/Zerdamolna diceretur, és egy kaszálót adiunctum feneto fratrum domini B(asilii) episcopi Chanadiensis, kikötve, hogy ha Lázár és Elek vagy utódaik örökös nélkül halnak meg, úgy az adomány visszaszáll az egyházra. (Vö. Hazai okmt. V. 20. 1352-i átiratból DL 87278.) - 4. A tihanyi konvent 1315-i aug. 25-i oklevelét arról, hogy a káptalan elismerte a fiúörökös nélküli exequiator jobbágya: Chomkezy-i Álnok fia: Anus örököseiül annak két vejét, változatlan exequias annuales igényelve az örökölt birtokról, ahogy a negyedet is igényelte a Chobanczmelon engedélyével átadott szőlő után (Kumorovitz: Veszprém 44; Anjou-kori okit. IV. 147). - 5. Tamás országbíró 1353. jan. 24-i ítéletlevelét, amelyben István fia: Miklós volt bánnak a káptalan ellen folytatott perében Béla király 1180. és a fehérvári káptalan 1247. évi említett oklevelei alapján a káptalannak ítélt Kezy birtokban egy sessiot, pallatium lapideum, egy malmot, három nem művelt szőlőt, egy Chomberke nevű ligetet, bizonyos szántóföldeket és kaszálót (Kumorovitz: Veszprém 179). - Ezután bemutatta a fehérvári káptalan két oklevelét: 1. 1346. máj. 3-án a káptalannak a Thapolcza-i hospes-ekkel kötött megegyezéséről, amelyben leírták Kezy és Thapolcza birtokok vitatott részének határát. - 2. 1358. szept. 30-án a káptalan visszaiktatásáról Kezy birtoknak egy árokkal körülvett, három nyílt út között, a Chomberke nevű erdő mellett lévő földdarabjába. - Végül öt tiltakozó oklevelet mutatott be: 1. fehérvári keresztes konvent 1335. aug. 16-i oklevelét M(esko) veszprémi püspök és a káptalan tiltakozásáról az ellen, hogy tudtuk nélkül nomine térre ducalium körülhatárolták és visszafoglalták a Chomkezy-ben lévő földjüket. - 2-3. Ugyanannak, valamint a pannonhalmi konventnek 1363. jún. 28-i jelentéseit arról, hogy amikor a káptalan részére el akarták határolni a Zala megyei Thapolcza és Kezy villa-k között lévő birtokrészét, que in tribus partibus trium viarum disterminaretur obiectu, Ratholth-i Lőrinc fiának: Jánosnak fia: Miklós és patruus-a: László mester 40 iugerum, Laad-i Lőrinc fia: István pedig 12 iugerum földbe történő beiktatásának ellentmondtak. - 4. A fehérvári káptalan 13[7]6. dec. 20-i jelentését arról, hogy a káptalan eltiltotta a Leweld-i perjelt és Thapolcza-i jobbágyait, Laad-i István fiát: Jánost és Ratholth-i Lőrinc fiának: Jánosnak fiait: Gyula és Baldus mestereket Chomkezy nevű birtokré-