Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

tyaszentelő nyolcadára. A bírság kiszabásánál figyelembe vette, hogy contumacia actoris maior est, quam in causam attractorum. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 96873. (Vay cs. berkeszi lt.) 222 Febr. 13. (Zágrábié, f. IV., die cinerum) István Kemlek-i főesperes, zágrábi kanonok, Eberhard zágrápi püspök vicarius in spiritualibus generalis-a a zágrábi egyházmegyei plébániaegyházak rector-aihoz vagy helyetteseikhez, akiket e levéllel fel fognak kérni. Murgathkouch-i Miklós özvegye: Klára panaszára, amely szerint Zabok-i néhai Miklós fiai: Péter, Frank és Kelemen armigeri elfoglalták az őt öröklött jogon megillető, in comitatu Zagorie lévő Guboseuo nevű leánynegyedét, a reá vonatkozó okleveleket pedig apud Brictium civem Montis Grecensis lefoglalták, továbbá ad duas sanctas synodos, unam anno Domini M° quadringentesimo XII

0 secundam proxime transacta celebratas a püspök, illetve ő megidézte a fivéreket. Minthogy nem jelentek meg coram iudicibus synodalibus, makacsságukért kiközösítéssel sújtotta őket, de ők az ítéletet iam diutius animis sustinuerunt penitus induratis, prout hodie sustinent. Az özvegy ügyvédjének kérésére huiusmodi excommunicationis sententiam aggravandam duximus, ezért a kiközösítés büntetésének terhe mellett megparancsolja, hogy további parancsig vasár- és ünnepnapokon gyertyákat gyújtva, majd eloltva s a földre ejtve, harangzúgás közben ugyancsak a kiközösítés büntetésének terhe mellett tiltsák meg Krisztus valamennyi hívének, hogy bármilyen formában érintkezzen velük. Az eljárásról tegyenek jelentést. A levelet Gergely Bexin-i főesperes és kanonok pecsétjével látta el. A zágrábi Szt. Márk-egyház rector-ainak 1415. márc. 12-i okl.-ből: 357. DL 35917. (Kukuljevicsgyűjt.) - Lukinovic 476. 223 Febr. 13. (Constantie, Id. Febr.) XXIII. János pápa, mivel Branda tituli Sancti Clementis presbiter cardinalis jelentése szerint a minap, amikor megbízásából Magyarországon követ volt és az esztergomi és más székesegyházaknál vizsgálatot tartott, azt a visszaélést vagy régóta meggyökeresedett helytelen szokást tapasztalta, hogy a megöltek tetemeit csak akkor temetik el egyházi szertartással, ha előbb a főesperesnek vagy vikáriusának az emberölést elkövetők vagy a megölt rokonai egy dénármárkát fizetnek, illetve az összegért kezest állítanak. Megfontolva, hogy ez a helytelen szokás az isteni jog és a szeretet sérelmére van, elrendeli, hogy a megöltek rokonait és barátait márka fizetésére vagy kezes állítására nem szabad kényszeríteni, hanem a holttesteket temessék el egyházi szertartással szabadon, minden ellentmondás nélkül, amennyiben más kánoni akadálya nincs. A fenti címen már felvett pénzt vissza kell adni, a kezességek pedig érvénytelenek. Annak pedig, aki a fizetést vagy a kezességet elfogadja, kétszeres bírságot kell fizetnie, amelynek fele a fizetőé vagy a kezesé, másik fele az illetékes egyházé. - A kancelláriai jegyzeteket lásd Érszegi 304. Itáliai hártyán, ólombullávai. DL 10310. (NRA 1529-4.) - Egykorú másolata: ASV Reg. Lat. vol. 182. fol. 203. (DF 288774.) A szöveg után: Stephanus de mandato de Prato; a szöveg élén: B. de Montis, alatta: B. - (M.) 224 Febr. 13. (Constantie, Id. Febr. anno V.) XXIII. János pápa Zs. kérésére auctoritate apostolica megszünteti a váci egyház kanonokságáért és prebendájáért Tyrnauian(!)-i