Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

559. 1297. január 3. (in oct. Joh. ap.) [III.] András király, a főpapok és bárók tanácsára, a lázadó Rorandus erdélyi vajda minden birtokát Kalotha-i Gerew fiának: Miklós magisternek adományozza azokért a hűséges szolgálataiért, amelyeket gyermekkorától fogva trónra lépése előtt, majd ezt követően fogságból való kiszabadításakor és Rorandus vajda leverése során tett. Eredetije ismeretlen, kézirata: Kemény: DiplSuppl I. 129—130. (állítólag a Gyerőfi cs lt-ban található 1436. évi ái-ból). Hamisítvány a XIX. század első feléből. Kritikája: Pauler II. 597. — Karácsonyi: Jegyzék 34—35. — LtKözl 59/1988. 199 (Mályusz Elemér). • Közlés: CD VII/4. 238—239. — TFimh 198. • Regeszta: Tentamen 193. sz. — Sz 18/1884. 112—113 (Szabó Károly). — RegArp 4099. sz. 560. 1297. január 20. (in Fab. et Seb.) Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalana előtt Fatha-i Hermán fiai: Hermán és Miklós azt az Erkud, Oruzfaya és Kubulkutha között fekvő S[olmus] nevű földjüket, amelyet apjuk [V.] István királytól kapott szolgálatai jutalmául (302. sz.) 40 márka finom ezüstért eladják Miklós comesnek és testvérének: Gergelynek, akik István magister gyulafehérvári főesperes rokonai. Az eladók szavatosságot vállalnak arra, hogy a vevőket megoltalmazzák e birtokban. A közöletlen oklevél szövege: Nos capitulum ecclesie beati Michaelis archangeli Transsilvane presentibus quibus expedit significamus [universis, quod comités ? Hermanus et] Nicolaus filii Hermani de Fatha ad nostram accedentes presentiam confessi sunt quandam terram S[olmus? vocatam, in comitatu de Clus existentem, quam?] Hermanus páter eorundem ob mérita servitiorum suorum ex collatione regis Stephani felicis recordationis [acquisivit, sub iisdem?] terminis et métis, cum omnibus adiacentiis suis et pertinentiis, prout páter eorundem primum, demum [post obitum eiusdem ipsi] succederentes habuerunt et pacifice possederunt, sitam videlicet inter terram Erkud ex una p[arte et terram Ojruzfaya ex altéra ac villám Kubulkutha ex parte tertia vendidisse comiti Nicolao et Gregorio fratri eiusdem [...] cognatis videlicet magistri Stephani archydiaconi Albensis perpétue et inrevocabiliter in filios filiorum pro quadraginta marcis fini argenti plenarie receptis ab eisdem, prout dicti Hermanus et Nicolaus asseruerunt. Promittentes, ut si [ullo unquam tempore] prefatis comiti Nicolao et Gregorio vel eorum heredibus ratione terre predicte per quempiam questio mota fue[rit, per ipsos?] et per suos heredes ab huiusmodi questione et inpetitione expedire et in pacifica possessione dicte terre propriis laboribus et expensis conservare. Et ut huiusmodi venditionis et emptionis contractus robur optineat perpétue firmitatis, nec ullo unquam tempore ab aliqua partium idem contractus valeat retractari, ad petitionem partium présentes concessimus sigilli nostri munimine roboratas. Dátum in die Fabiani et Sebastiani martirum, anno domini M°CC° Nonagesimo septimo. Eredeti, nedvességtől részben olvashatatlanná vált hártyán, függőpecsétje kiszakadt, DL 30361. A kiegészítések értelem szerint történtek, tehát hozzávetőleges értékűek. 561. 1297. április 21. (in villa cruciferorum prope Tordensem civitatem, VIII d. Passce) László erdélyi vajda és Zolnok-i ispán a Varad-i káptalanhoz. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében megbízottja: Walkou/Valko-i Chol (d) Miklós, Zwchiak-i