Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Említés IV. Béla király 1250. június 23-i oklevelében (212. sz.) DL 36224. Keltezésére: Sz 46/1912. 292— 294 (Karácsonyi János). — Bulgárián Historical Review 3/1975 (Érszegi Géza). • Közlés: ÁUO VII. 310— 311. — Sz 46/1912. 292 (töredékesen). — RegArp 926. sz. — SzOkl VIII. 3—5 (1250-re keltezve, töredékesen). — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 338—339 (román fordításban). — Bulgárián Historical Review 1975, 2. 93 (töredékesen, Érszegi Géza). 38. 1211. [május 7. után] [II.] András király az ország gyarapítására, valamint szülei és önmaga lelki üdvössége érdekében a korábban Jeruzsálemben, jelenleg pedig Acaronban működő Szűz Mária-ispotály keresztes [lovagjainak] adományozza a Kunország (versus Cumanos) felé eső, Borza nevű, erdélyi (ultra silvas) puszta és lakatlan földet. Ha a keresztesek ott aranyat vagy ezüstöt találnának, abból egy rész a kincstárat illeti, de a többit megtarthatják maguknak. Szabad vásárok tartását és a vásárvám szedését teljesen nekik engedte át. Engedélyezte, hogy az ország védelmére a kunok ellen favárakat és fából épült városokat emeljenek. Mentesítette őket a vajdai beszállásolástól, és a szabad dénárok, valamint a nehezék (pondéra) fizetését elengedte nekik. Ügyeikben a maguk választotta bírón kívül egyedül csak a király ítélkezhet. A kereszteseket Fecate Juna királyi poroszló vezette be Borza föld birtokába, melynek határait, Mihály vajda utasítására, az alábbi módon állapították meg: Prima vero meta huius térre incipit de indaginibus castri Almage et procedit usque ad indagines castri Noilgiant, et inde progreditur usque ad indagines Nicolai, ubi aqua defluit que vocatur Alt, et sic ascendendo per Alt usque ubi Tortillou cadit in Alt. Et iterum vádit usque ad ortum eiusdem Tortillou [!], et ab ortu aque que Timis vocatur progreditur usque ad effluxum aque, que Borsa nominatur. Deinde sicut montes nivium complectuntur eandem terram, tendit usque in Almagiam. Terra vero hec tota, sicuti predicti montes et flumina ipsam circumeunt, vocatur Borza. — Az oklevél Tamás magister királyi kancellár és Vesprim-i prépost keze által kelt. — Méltóságsor. János esztergomi, Bertold kalocsai választott érsek és bán, Calan pécsi, Boleszláv Wat-i, Cathapan egri, Simon Warad-i, Dezső Cenad-i, Vilmos erdélyi, Gothárd Zagrab-i, Péter Geur-i, Róbert Vesprim-i püspök; Poth nádor és Mussun-i ispán, Mihály [erdélyi] vajda, Péter Bach-i, Jula Budrig-i, Banco Bichor-i és királynéi udvari ispán, Marcel Kewe-i és udvari ispán, Miklós Poson-i ispán. Ái IX. Gergely pápa 1231. április 26-t oklevelében (160. sz.), Vatikáni lt, RegVat, vol. 15, fol. 90v—92r. — Ái Fülöp fermói püspök, pápai legátus 1278. december 28-i oklevelében (361. sz.), egykor a königsbergi Historisches Staatsarchivban, jelenleg a berlini Geheimes Staatsarchivban, Preussischer Kulturbesitz, XX. Hauptabteilung (Königsberg), Nr. 29—2 (DF 291416). • Közlés: UngrMag 4/1787. 219—221 (Johann Seiwert). — CD III/l. 106—108 — Bethlen: Darstellung 70—73. — Schullers Archiv 1/1841. 214—217. — TFirnh 8—10. — Theiner: MonHung I. 95. — Hurmuzaki 1/1. 56—58 és 114—116. — Ub I. 11—12. — Schiopul 122—123 (hasonmással). — DIR C, veacul XI—XIII, vol, I. 150—151, 369—370 (román fordításban is). • Regeszta: Tentamen 14. sz. — Strehlke 156. — SzOkl I. 2—3. — Gyárfás II. 393. — RegArp 261. sz. 39. [1211.] július 15. (Laterani, Id. Iulii) [III.] Ince pápa [Vilmos] erdélyi (Ultrasilvanensi) püspöknek. Értesült, hogy a megürült szebeni (Scibiniensi) prépostságra, mely közvetlenül a Szentszéknek alárendelt, R. magistert választották meg érdemei alapján. Ellenőrizze, hogy valóban az egyházi előírásoknak megfelelően történt-e a választás, és